Októberben 1,06 százalékos volt a havi, és 7,39 százalékos a tizenkét havi infláció. Júliusban 9,04 százalékos volt a tizenkét havi infláció, hároméves csúcson, azóta lassul. Noha a Román Nemzeti Bank tizenkét havi inflációs célja ez év végére 3,80 százalék – amit várhatóan decemberben sem ér el a tényszám, a bank maga is 6,7 százalékot jósol decemberre –, az infláció fokozatos lassulása előbb-utóbb mégis lehetővé teheti, hogy a bank kamatcsökkentéssel támogassa a gazdaságot. Ezt azonban elemzők nem várják január előtt, mert az inflációt egyelőre főleg az üzemanyagárak fékezik, és a maginfláció továbbra is nagy.
A jegybank tavaly októbertől idén július végéig folyamatosan szigorított, 7,0 százalékról 10,25 százalékra emelve irányadó kamatát, az úgynevezett pénzügypolitikai rátát, a nagy reálbér-emelkedéssel, a lakossági fogyasztás meredek növekedésével és a gazdaság esetleges túlhevülésével indokolva lépéseit. Azóta nem enyhített, a kezdődő nehézségek ellenére sem. A román gazdaság a vártnál gyorsabb ütemben, de kissé lassulva 9,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben. A második negyedévben 9,3 százalékos, a tavalyi harmadik negyedben 5,7 százalékos volt a GDP-növekedés, rendre éves összehasonlításban.
A szlovák infláció is lassul
Októberben 0,4 százalékos volt a havi, és 5,1 százalékos a tizenkét havi infláció. Tavaly novemberben 3,1 százalékos volt a tizenkét havi drágulás. A Szlovák Nemzeti Bank e héten, kedden háromnegyed százalékponttal 2,50 százalékra csökkentette alapkamatát, amely így azonos lett az EKB irányadó kamatával. Az EKB a múlt héten enyhítette alapkamatát, háromnegyed százalékponttal 2,50 százalékra. A szlovák döntés megfelelt a piaci várakozásnak, időzítése azonban korábbi volt a vártnál. Az infláció egyenetlenül alakult az idén Szlovákiában.
Az év vége felé érvényesülni látszik a papírforma: részint a bázishatás, részint az olajtermékek olcsóbbodása, részint a gazdasági növekedés Szlovákiában is megkezdődött lassulása matt a drágulás most már enyhül, de üteme még mindig kétszerese a tavalyinak. Utolsó adat szerint októberben 4,2 százalékos, tavaly októberben 2,4 százalékos volt a tizenkét havi infláció az EU-szabvány szerint számolva. Az infláció tavaly ősz óta gyorsult fel Szlovákiában is, részint külső okból, az energia és az élelmiszerek világszintű drágulása miatt, részint az EU-konvergencia jegyében a hatósági árak emelése miatt is.
Az infláció és a GDP-növekedés együttes lassulása segíti a Szlovák Nemzeti Bankot abban, hogy aggodalom nélkül csökkentse alapkamatát. Ez kényszerű is: összhangban kell lennie az EKB szintjével. A Szlovák Nemzeti Bank az október végi rendes kamatértekezletén fél százalékponttal, majd november 11-én újabb fél százalékponttal éppen 3,25 százalékra vitte le alapkamatát, a kéthetes repót, és e héten ismét rendkívüli értekezleten döntött a folytatásról. A szlovák alapkamat a tavaly áprilisi, negyed százalékpontos csökkentés óta, 4,25 százalékon, most október végéig változatlan volt. Az EKB október elején kezdte az enyhítést, szintén 4,25 százalékról, azóta három lépésben jutott el 2,50 százalékig. Szlovákiában a harmadik negyedévben 7,0 százalékosra lassult a második negyedévi 7,9 százalékról a gazdasági növekedés éves összehasonlításban. Az első negyedévben 8,7 százalékos volt a GDP-növekedés éves összehasonlításban, a tavalyi utolsó negyedévben 14,3 százalékos, tavaly egész évben átlagosan 10,4 százalékos.
A tavalyi a legújabb rekord volt az önálló Szlovákia történetében a 2006-os, 8,3 százalékos ütem után. A szlovák kormány nemrég 7,0 százalékra rontotta az idei gazdasági növekedésre szóló előrejelzését az addigi 7,7 százalékról, a jövő évi kilátást pedig 4,6 százalékra vette vissza 6,5 százalékról. Az Európai Bizottság már az áprilisban megjelent, tavaszi előrejelzésében is erre az évre 7,0 százalékos gazdasági növekedést jósolt Szlovákiának, ezt most novemberben megerősítette, a jövő évre szóló előrejelzését viszont 4,9 százalékra rontotta 6,2 százalékról. Az Európai Bizottság 2010-re 5,5 százalékos GDP-többletet jósol most Szlovákiának.
(MTI)
