Karintiában is keverik a kormányzati tájékoztatást és a pártpropagandát

A Die Presse beszámol a durvuló karintiai tartományi kampányról. A Die Welt tudósítása szerint főként az elégedetlenség köti össze 20 évvel a fal leomlása után a németeket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung tájékoztat a Vatikán és Berlin vitájáról.

Die Welt (welt.de)

A jobboldali napilapban Christian Pohl Plasberg siránkozó keletiekkel és dünnyögő nyugatiakkal találkozik című cikkében foglalkozik a beszélgetőműsor apropóján a húszéves német egységgel. Láthatóan csak a viszonyok miatti és a másik feletti panaszkodásban teremtődött meg az egység. S mivel a témán mindenki kollektívan kész felháborodni, és a pénzügyi válság következményeinek elemzését lassan mindenki unalmasnak találja, ezért a közszolgálati csatorna „20 évvel a fal leomlása után – sok pénz, kevés érzés” című műsorában borzolta az érzelmeket. Csak a keletnémetek 22 százaléka tartja magát a „szövetségi köztársaság valódi polgárának” – ismertette bevezetőjében Frank Plasberg műsorvezető. Csak 54 százalékuk vélekedik úgy, hogy jobban megy neki, mint a rendszerváltás előtt. Nem csoda, hogy a nyugatiakat bosszantja ez a hálátlanság. Jörg Schönbohm (CDU) jelenlegi brandenburgi belügyminiszter kérése inkább meghallgatásra találna, ha néhány tapintatlan nyugati nem ütne időnként a fejükre. Mint a műsor szerkesztői, akik a bejátszásban kiszámolták, hogy ma a keletiek jobban élnek, mint a fordulat előtt. Ez vitathatatlan tény, de a megfogalmazás mégis vitatható volt, amikor azt állították: annak ellenére, hogy az NDK idején egész nap dolgoztak, mégis kevesebbet fogyasztottak, mint ma a segélyből élők.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilap A Vatikánt feldühítette a németországi bírálat című cikkében ismerteti a szövetségi köztársaság egyes politikusai és a katolikus egyházfő vitáját. A pápát tudósítások szerint bosszantja a Richard Williamson brit holokauszttagadó püspök egyházi visszafogadása miatti németországi nyilvános bírálat. „A Vatikánban szinte megdöbbentek a németországi vitán” – nyilatkozta Georg Brunnhuber kereszténydemokrata politikus, miután személyesen találkozott XVI. Benedekkel Rómában. Az a benyomás uralkodik, „hogy minden katolikusellenes érzés, mely Németországban lappangott, most a felszínre jön”. A vitába bekapcsolódott Angela Merkel (CDU) is, aki felszólította a pápát, hogy ne tűrje a holokauszttagadást.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Plakátáradat Karintiában című cikkében tudósít a túlélésért küzdő, Haider nélküli BZÖ kampányáról. Ilyet még nem látott Karintia. A városok bevezető útjait, különösen Klagenfurtnál, hatalmas plakátállványok lepték el. Az elvadult viszonyok oka, hogy a tartomány történetében először március 1-jén szuperválasztási nap lesz. Egy napon voksolnak a tartományi gyűlésre, az önkormányzati képviselőkre és a polgármesterekre. Ellentétben Klagenfurttal, a többi járási székhely már elkezdett rendet vágni a plakátdzsungelben. Gerhard Köfer (SPÖ), Spittal an der Drau polgármestere saját plakátjai számát 60-ról 30-ra csökkentette. Villach első embere, Helmut Manzenreiter (SPÖ) utasítást adott az összes illegálisan felállított plakát eltávolítására. Ez majdnem tarvágást jelentett, az önkormányzat munkatársai eltávolítottak 317 ÖVP-, 130 FPÖ- és 45 SPÖ-plakátot. A választási reklám azonban egyáltalán nem korlátozódik a plakátokra.

A helyi és a regionális lapokban megjelentetett hirdetések rekordméreteket öltöttek. Rolf Holub, a zöldek tartományi szóvivőjének becslése szerint egyedül a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű alakulat egymillió eurót költött erre. Különösen a kormányzati kommunikáció és a pártpropaganda összekeverése váltott ki az ellenzék részéről éles bírálatot. Különösen az: BZÖ-kormánytagok arra specializálódtak, hogy a tartomány által fizetett hirdetéseket pártjelszavakkal és jelképekkel „tálalják”.