„Összeesküvés” Dél-Tirol jogai ellen?

A Die Presse beszámol arról, hogy egy FPÖ-képviselő az osztrákok lakta tartomány jogainak feladásával vádolja a bécsi külügyminisztert. A Der Tagesspiegel arról tájékoztat, hogy új bizonyítékok kerültek elő a Kanadában tartózkodó és az egykori Kohl-kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló lobbista kiadatási ügyében.

2009. 07. 31. 9:25
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Der Tagesspiegel (Tagesspiegel.de)

A konzervatív berlini napilapban Lars von Törne Véletlen találatok Schreiber határidőnaplójában című cikkében ismerteti a kanadai államügyészség által a CDU adományügyében felfedezett legfrissebb szálakat. 1999 decemberében Helmut Kohl irodájába megérkezett egy Karlheinz Schreiber által küldött fax, aki akkor már a német államügyészség elől Kanadába menekült. Az adócsalással és vesztegetéssel megvádolt férfi, aki milliós adományaival a CDU történetének legsúlyosabb válságát robbantotta ki, a volt kancellártól kért segítséget. Kohl akkor úgy tett, mintha fogalma sem lenne arról, miként szerezte meg Schreiber a faxszámát. Könnyen lehet, hogy a kapcsolat a korábban feltételezettnél szorosabb volt a két személy között, legalábbis erre engednek következtetni a lobbista Kanadában lefoglalt és most nyilvánosságra hozott magánjellegű iratai. A lefoglalt határidőnaplóban ugyanis számos kapcsolatfelvétel időpontja szerepel vezető kereszténydemokrata politikusokkal, de magával a kancellárral is. Az ottawai szervek azért nyomoznak, mert Schreiber Kanadában is részese lett egy politikai botránynak, melyben többek között a Thyssen-konszern és Brian Mulroney, az állítólag megvesztegetett miniszterelnök is érintett. „Ezek az anyagok segítettek volna közelebb kerülni az ügy lényegéhez” – nyilatkozta Frank Hofmann SPD-képviselő, aki 1999 és 2002 között vizsgálóbizottsági tagként kívánta felderíteni a CDU pártadományügyét. Ugyan a bizottság képes volt megállapítani, hogy feltűnő az időbeli egybeesés a nem korrekt módon elkönyvelt adományok és a Kohl-kormány néhány cselekedete között, de a közvetlen összefüggést nem sikerült bizonyítani. Schreiber naptárlapjain tucatnyi bejegyzés található az 1993–1997 közötti időszakból. A feljegyzésekben legtöbbször Walther Leisler Kiep és Brigitte Baumeister – a CDU pártpénztárnokai – szerepelnek, de felmerül Kohl és Mulroney neve is.

A bejegyzések alapján néhány mindmáig nem tisztázott schreiberi kifizetés vált érthetővé, például a Kiepnek átadott milliós összeg története. Schreiber kanadai törekvéseinek középpontjában a 80-as évek közepétől 1995-ig az úgynevezett Bear Head üzem állt, egy a keleti partra tervezett fegyvergyár, mellyel szemben az ottawai kormány egyes tagjai komoly fenntartásaikat hangoztatták. Siker esetére a Thyssen hárommillió eurót ajánlott Schreibernek. Egyedül a kanadai kormány szándéknyilatkozata megért nekik 1,3 millió eurót. Ami nem sok, összevetve a 12 millió euróval, amit 1991-ben fizettek, mert sikerült meggyőznie a Kohl-kormányt, hogy felderítő páncélosokat adjanak el Szaúd-Arábiának. Kohl maga állítólag sohasem tartott fenn közvetlen kapcsolatot Schreiberrel. 1993-ban Schreiber Walther Leisler Kiephez fordult, a segítséget kérve a kanadai ügylethez. Négy nappal később Kiep már baráti kísérőlevéllel továbbította a levelet Kohlnak. A kancellár akkor nem válaszolt. Két évvel később már sokkal sikeresebbnek bizonyult. Mint egy 1995. június 29-én készült kancellári előterjesztésből kiderült, Günter Rexrodt (FDP) gazdasági miniszter a halifaxi világgazdasági csúcs szünetében a kanadai kormánynál lobbizott a Thyssen-projekt érdekében. November 4-én lesz a tízéves évfordulója, hogy az augsburgi bíróság kiállította a letartóztatási parancsot Walther Leisler Kiep ellen, s ezzel elkezdődött a nyilvánosság számára is a CDU-adomány botránya. Miután kedden utoljára találkozott a kanadai Schreiber-bizottság, s a terhelő tanúknak az ottawai igazságügyminisztérium által adott határidő is lejárt, semmi sem áll a kiadatása útjában. Az augsburgi államügyészség tudatta a sajtóval: az új kanadai akták nélkül is elég bizonyítékkal rendelkeznek a lobbistával szemben.

Die Presse (Diepresse.com)

A konzervatív bécsi napilap Az FPÖ „titkos összeesküvést” szimatol című cikkében tudósít az osztrák politikai életben kirobbant Dél-Tirol-vitáról. Werner Neubauer linzi nemzetgyűlési képviselő és pártja dél-tiroli szóvivője az Osztrák Néppárt (ÖVP) és Róma titkos összeesküvését gyanítja – nyilatkozta egy gyorsan összehívott sajtótájékoztatón. A képviselő sajtótudósítások alapján jutott erre a következtetésre. Franco Frattini olasz külügyminiszter osztrák kollégájával, Michael Spindeleggerrel és Günther Platter (mindkettő ÖVP) tiroli tartományfőnökkel tárgyalt Dél-Tirol önrendelkezési jogáról. Ennek az állítólagos titkos megállapodásnak a lelepleződésével magyarázta Neubauer Martin Graf (FPÖ) nemzetgyűlési alelnök „hisztérikus” reakcióját. Graf népszavazást javasolt Dél-Tirol Olaszországnál maradásáról. Neubauer okfejtésében utalt az olasz Alto Adige július 22-i tudósítására. Az olasz lap ebben beszámolt Spindeleggernek az előző napon Frattininél tett látogatásáról. Frattini itt kijelentette: teljes az egyetértés Olaszország és Ausztria között annak szükségességéről, hogy támogassák a dél-tiroli népcsoportok együttélését és elkerüljék az intoleranciára történő bujtogatást. Neubauer számára világos, hogy az Andreas Hofer-emlékév alkalmából szeptemberre tervezett tiroli ünnepi felvonulás is szóba került a megbeszéléseken. Majd ugyanezen lap július 29-i száma lehozta Neubauer számára a „titkos egyeztetések” bizonyítékát. Frattini e lapban úgy kommentálta Graf népszavazási felvetését: „Az osztrák külügyminiszter és a tiroli tartományfőnök biztosított bennünket, hogy mindent megtesznek a provokációk elkerülése érdekében, és máris tartják a szavukat, amikor bírálják Grafot”. Az önrendelkezési jog kapcsán elhangzott újságírói kérdésre az olasz külügyminiszter elmondta: „Ez sohasem lesz téma Olaszország számára, és soha sem vetődik fel Ausztria esetében”. Ez Neubauer számára elfogadhatatlan, hiszen létezik az osztrák nemzetgyűlés külügyi bizottságának 1946-os határozata. Eszerint a párizsi béke csak ideiglenes megoldás, és egyáltalán nem jelenti a lemondást Dél-Tirolról. Elmélete igazolását látja Neubauer az államrendőrség eljárásában, mely nyomozást folytat a tartomány megbízásából a dél-tiroli lövészegylet ellen. A vádak szerint az egyesület kapcsolatban áll a német és osztrák szélsőjobbal. Neubauer biztos abban, az eljárás célja az, hogy az önrendelkezési jogot követelő és emiatt népszerűtlen egyesületet még az ünnepi rendezvények előtt elhallgattassák. Neubauer szerint mindez elegendő bizonyíték ahhoz, hogy felmerüljön egy „titkos összeesküvés” gyanúja. Ezért összehívja a nemzetgyűlés dél-tiroli albizottságát, „hogy ezt a borzalmat, Ausztria Dél-Tirollal szembeni védhatalmi szerepének felcserélését Róma fogdmegjének pozíciójára” megvizsgálja. Ezentúl az FPÖ-képviselő azt tervezi, hogy az üggyel kapcsolatban kérdést intéz Werner Faymann (SPÖ) kancellárhoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.