Die Welt (Welt.de)
A konzervatív német napilap Gazdasági válság – Merkel óv a korai optimizmustól című cikkében ismerteti a kancellár válaszát a növekedés első jeleire. Angela Merkel óvott a túlzottan optimista spekulációktól, miszerint már közeledne a világgazdasági válság vége. A második negyedévi számok adnak ugyan némi okot az optimizmusra – fogalmazott a kancellár vasárnap egy duisburgi kampányrendezvényen, de ő az egész évre hatszázalékos gazdasági zsugorodással számol. A Focus magazinnak kijelentette: „komolytalan” egy időpontot kiragadni és arról kijelenteni, hogy azzal véget ér a válság. A kereszténydemokraták nőtagozatának rendezvényén utalt a kancellár a szövetségi köztársaság kiviteli függőségére. „Ha európai szomszédaink nem állnak lábra, annak kihatásai lesznek ránk nézve is”. A német kivitel 70 százaléka Európában talál vevőre. „Nem csak saját teljesítményünktől függünk” – hangsúlyozta a CDU elnöke. Mint mondta, azért fogadták el az állami konjunktúraélénkítő programokat, hogy Németország gyorsan és megerősödve kerüljön ki a válságból. A kancellár visszafogottan nyilatkozott a gazdasági válságnak a foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról: „Elértük a gödör alját, de nem tudjuk, hogyan fejlődnek fontos exportáló nemzetek, s nem ismerjük ennek minden a munkaerőpiacra gyakorolt következményét”.
Sonntagszeitung (Sonntagszeitung.ch)
A vasárnap megjelenő baloldali-liberális zürichi lap Maurer honvédelmi miniszter a harmadával kívánja csökkenteni a hadsereget című cikkében tudósít a tárcavezető terveiről. „Tíz-tizenkét éven belül már csak 80 ezer aktív és 40 ezer tartalékos katonát tartunk fegyverben” – nyilatkozta Ueli Maurer (SVP) a lapnak.
A hadsereg jelenleg 120 ezer aktív katonából, valamint 80 ezer tartalékosból és 20 ezer sorkatonából áll. A miniszter szerint a leépítés azonban csak öt-hat év múlva kezdődne el. Először elkerülhetetlen a hadsereg állapotának konszolidációja. A szövetségi honvédelmi, lakosságvédelmi és sportminisztérium vezetője elsősorban a nehézfegyverek, mint a tüzérség és a páncélosok számának csökkentésében gondolkodik. Meglátása szerint Európában igen valószínűtlen egy páncélosháború. Maurer az interjúban kijelentette: tovább kívánják bővíteni az ország külföldi humanitárius beavatkozásait. Ezzel a Svájci Néppárt (SVP) egykori elnöke radikális fordulatot jelentett be pártja külpolitikájában. Az SVP eddig határozottan elutasította a svájci katonák külföldi küldetéseit. Ezt az álláspontot képviselte korábban Maurer pártelnökként és nemzetgyűlési képviselőként is.
A beszélgetés során Maurer úgy fogalmazott: „Egy pár fegyveres katona Koszovóban alig játszik szerepet a hadseregben, csak politikailag számít az ügy kényes kérdésnek”. A miniszter hangsúlyozta: nem célja, hogy még több gyalogos katonát küldjön külföldre: „Nem kellenek olyan svájciak, akik amúgy is csak önvédelemre használhatják a fegyvereiket”. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy szakemberek vegyenek részt a humanitárius kiküldetésekben. Példaként az egészségügyieket, a mentőcsapatokat, valamint az atom- és vegyifegyver-elhárító egységeket említette. Maurer kijelentette: különösen a veszélyes régiókba történő kiküldetéseket kell esetről esetre megvizsgálni. A miniszter egyúttal bejelentette: e héten törvénymódosítást terjeszt a kormány elé, amelyben minden katona felülvizsgálatára tesz javaslatot.
Egyúttal Mauerer megköveteli, hogy a jövőben minden olyan bűncselekményt automatikusan jelentsenek, melyet a hadsereg tagjai követnek el, így szükség esetén az érintettek fegyverei bevonhatók legyenek.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
