Mióta – szeptember végén – elkezdődött az egyiptomi U20-as labdarúgó-világbajnokság, napról napra többeket érdekel hazánkban, mi a csuda folyik Afrikában magyar címeres mezben. Mert hogy csoda a javából: az első meccsen Lakatlan-szigetek (egyes internetes fórumokon így nevezik a Honduras 20 éven aluli legjobbjaiból alakult csapatot) „semmire” elpáholta Egervári Sándor legénységét. Ez pedig „jó indításnak” bizonyult, az azóta szinte percről percre jobban játszó és mind több sebből vérző csapat egyre erősebb ellenfeleket takarított el az útból – Dél-Afrika ellen 4-0, Egyesült Arab Emírségek ellen 2-0, a velünk együtt a tavalyi korosztályos Eb-n szintén bronzérmes Csehország ellen 2-2, de győztes büntetőpárbaj.
Szinte már rossz előjelnek tekinthetjük, hogy „fontos” sérültjeink (Debreceni és Korcsmár) ezúttal nem kényszerülnek körmöt rágni a kispadon kuporogva. Hogy örömünk ne legyen teljes, sárga lapok miatt ezúttal Présinger és Simon Ádám kimarad.
A nagy hajtásban egyébiránt könnyen előfordulhatott volna, hogy sztárjaink – mert miért ne hívhatnánk így vb-negyeddöntőbe került válogatottunk legjobbjait? – közül valaki (mondjuk éppen a „maratonfutó” Koman vagy a „bombagyáros” Kiss Máté) kiesik a fontos találkozó előtt. Csehország ellen 120 percnyi kőkemény háborúskodás sem döntött, miközben Olaszország már több mint egy nappal korábban letudta a „spanyolverést” (3-1) és pihent.
Akárhogyan is, de le kellene győzni Olaszországot Németh Krisztiánéknak, annál is inkább, mert van miért visszavágni: máig fájó pofon az 1-0-ra elveszített pilzeni Eb-elődöntő. Reménykedni amúgy érdemes a revánsban – most különösen is: a tavalyi olasz csapat emblematikus sztárja, Okaka Chuka nincs ott Egyiptomban, és bár a kék-fehérek simán verték 4 napja az addig 13-0-s gólkülönbséggel bíró Spanyolországot, a csoportkörben Egyiptomtól 4-2-re ki bírtak kapni – egyébként az Alpok–Adria-kupán egy esztendeje mi is elláttuk az olaszok baját (2-1).
Ül egyébként egyfajta „átok” is a magyar csapaton: eddig valamennyi gólját az alexandriai rendezői jobb kapuba rúgta, meg kellene tanulni más hálót is megzörgetni.
Büszkék akarunk lenni
Ha nem vesszük figyelembe, hogy a köztévé rendre bepasszírozza híradóját a két félidő közé, ezért a hazai tévénézők „csak” az európai sportcsatornán láthatják igazán élőben ezt a magyar meccset is, azt látjuk, hogy tényleg egyre többen éhezik a világbajnoki sikert. Mert bár a Loki is ott van a BL-ben – s az eddigiek alapján meglehet, a pofozógépszerepet szánja neki a sors –, ami talán még rangosabb futballesemény is, mint az U20-as vb, címeres mezben mégis évtizedek óta várjuk a nagy sikert; büszkék akarunk lenni arra, hogy Magyarország ott tündököl, ahová a világ figyel. Mert a fókuszban ezúttal nem Hollandia, Oroszország, Anglia, Argentína, Horvátország, Franciaország, Spanyolország vagy Portugália van – hogy csak néhányat megvillantsunk a felnőtt világelit 17 legerősebb csapata közül –, hanem névsorban Brazília, Costa Rica, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek, Ghána, Magyarország, Németország és Olaszország legjobbjai harcolnak a vb-elsőségért Egyiptomban.
S ha valaki talán azt kérdené, nem „kicsúszott” eredmény-e a tornán való részvétel, illetve menetelés, tudatosuljon benne, hogy hazánk korosztályos csapata Eb-bronzérmes, ráadásul a mostani „nyolcak” közül egyike a három európai válogatottnak. S ha – adja Isten – győznénk Olaszország ellen, Korea vagy Ghána jöhet – kimondani is hátborzongató – a vb-döntőbe jutásért.
Mert ha október 6. keserű ünnepét mámorossá varázsolta Egervári csapata a csehek felett aratott diadallal, miért ne írhatnánk ezentúl pirossal október kilencedikét? Készülékek elé péntek este 8-kor!

Nincs több kegyelem a drogkereskedőkkel szemben: elfogadta a parlament a kábítószerek betiltását