A korrupció egyértelmű büntetését szeretnék az emberek

2009 októberében a Századvég a társadalom korrupcióval kapcsolatos véleményét is vizsgálta. Az emberek nagy többsége szerint a korrupció igen komoly társadalmi probléma Magyarországon. A problémás helyzet megoldásához a válaszadók jelentős része egyértelmű büntetőjogi szankcionálást és a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosságot kíván – áll a Századvég Alapítvány lapunkhoz eljuttatott elemzésében.

A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a korrupció Magyarország megoldatlan problémái közé tartozik. A vizsgálatban részt vettek 62 százaléka szerint hazánkban egyértelműen jellemző, 21 százaléka szerint inkább jellemző gond a korrupció. A válaszok megoszlásában sem településtípusonként, sem iskolai végzettség szerint, sem pedig korcsoportonként nem látható jelentős törésvonal. A kérdés megítélésében érdemi eltérések az egyes pártok választói csoportjai között sem tapasztalhatók.

A Fidesz- és az MSZP-szavazók is egyértelműen komoly problémaként tekintenek a korrupció terjedésére. A korrupció elkerülhetetlenségét illetően már inkább megoszlanak a vélemények. A korrumpálhatóság az emberek 16 százaléka szerint elengedhetetlen az ügyek sikeres intézéséhez. A korrupciót a városban élők kevésbé gondolják szükségesnek ügyeik hatékony bonyolításához (13 százalék), mint azok, akik falvakban élnek (25 százalék). Az iskolai végzettség tekintetében hasonló véleménykülönbségeket látunk. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők közel negyede szerint a megvesztegethetőség elengedhetetlen az ügyek hatékony menetéhez, a felsőfokú végzettséggel bírók körében a hasonlóan vélekedők aránya azonban mindössze 9 százalék.

Egy másik kérdéssel az élet különböző színterein megjelenő korrupció iránt érdeklődtek, a Századvég kutatói a kapott említéseket pedig egy 100-as skálára vetítették. Így kiderült, hogy az emberek az állami (82 pont) és a gazdasági (80 pont) korrupciót tartják a leggyakrabban előforduló problémának, melyeket az önkormányzati (68 pont), az igazságszolgáltatási (63 pont), a hétköznapi (62 pont), illetve a civil szervezetek (56 pont) szintjén megjelenő korrupció követ.

A vizsgálatban a korrupció visszaszorításának lehetőségeiről is megkérdezték a válaszadókat. A négy felsorsolt módszer közül az egyértelmő büntetőjogi szankcionálás (52 százalék), illetve a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosság (36 százalék) kapták a legtöbb említést. A korrupcióellenes kormányzati intézmények (22 százalék) és a vezetők fizetésének emelése (6 százalék) már kevésbé voltak szimpatikus megoldás. Az egyértelmő büntetőjogi szabályozást az átlagosnál többen említették javaslatként a városokban élők (62 százalék), a szakmunkás végzettségűek (65 százalék) és a 35-44 év közöttiek (65 százalék). A hasonlóan gondolkodók az átlagosnál kevesebben voltak a megyei jogú városokban lakók (44 százalék), a főiskolai diplomával rendelkezők (44 százalék) és a 18-24 év közöttiek (23 százalék) körében.