Vállalkozó közintézménnyé válhatnak a felsőoktatási intézmények

A képviselők a módosítást 203 igen és 147 nem szavazattal hagyták jóvá. A törvénymódosítás rögzíti, hogy a költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását egyebek mellett akkor kezdeményezheti a fenntartójánál, ha az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége köztartozással nem rendelkezik, és hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománya sincs. Az átsorolással egyidejűleg vezetőtestületet kell létrehozni.

A felsőoktatási intézmények többsége költségvetési szervként működik, és minden valószínűség szerint ez lesz a jövőben is a meghatározó működési forma, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az intézményekre speciális gazdálkodási szabályok vonatkoznak. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény – a felsőoktatási intézmény részeként vagy attól elkülönített szervezeti keretben, képzési és kutatási feladatainak ellátása érdekében – egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult.

A jogszabály értelmében egy hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.

A miniszter a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására – pályázat útján – Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat, ha az intézmény elsődleges feladatának a tudásalapú elitképzést tekinti, rendelkezik önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett képzési rendszerrel.

Új címként jelenik meg a „kutatóegyetem”, amely jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik.

A módosítás kitér arra is, hogy doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit.

A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként – munkaterve szerint – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program keretében ennek fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának értékelésére.

A most elfogadott törvénymódosítás értelmében az akkreditációs bizottságnak tizenkilenc tagja van. Tizenegy tagot (köztük egy fő nemzetközi szakértőt) delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóintézetek, kettőt a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy-egy tagot pedig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság. Nem lehet a bizottság tagja az, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja, avagy köztisztviselő.

(MTI)