Vállalkozó közintézménnyé válhatnak a felsőoktatási intézmények

Elfogadta hétfőn az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását, a megváltozott jogszabály kitér többek között a felsőoktatási intézmények vállalkozói közintézetté való átsorolására, a felsőfokú tanulmányi időre, a szakkollégiumi központi és kutatóegyetemi cím adományozására.• Módosították a szakképzési törvényt

MNO
2009. 11. 23. 17:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A képviselők a módosítást 203 igen és 147 nem szavazattal hagyták jóvá. A törvénymódosítás rögzíti, hogy a költségvetési szervként működő közintézetként besorolt felsőoktatási intézmény vállalkozó közintézetté történő átsorolását egyebek mellett akkor kezdeményezheti a fenntartójánál, ha az intézmény és annak jogi személyiségű szervezeti egysége köztartozással nem rendelkezik, és hatvan napon túli lejárt esedékességű adósságállománya sincs. Az átsorolással egyidejűleg vezetőtestületet kell létrehozni.

A felsőoktatási intézmények többsége költségvetési szervként működik, és minden valószínűség szerint ez lesz a jövőben is a meghatározó működési forma, de figyelemmel kell lenni arra, hogy az intézményekre speciális gazdálkodási szabályok vonatkoznak. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény – a felsőoktatási intézmény részeként vagy attól elkülönített szervezeti keretben, képzési és kutatási feladatainak ellátása érdekében – egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult.

A jogszabály értelmében egy hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben, a fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.

A miniszter a szakkollégiumi tehetséggondozás támogatására – pályázat útján – Szakkollégiumi Kiválósági Központ címet adományozhat, ha az intézmény elsődleges feladatának a tudásalapú elitképzést tekinti, rendelkezik önálló, a felsőoktatási képzés magas színvonalú kiegészítéseként működtetett képzési rendszerrel.

Új címként jelenik meg a „kutatóegyetem”, amely jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, amelynek eredményét az oktatásba közvetíti, a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végzi, kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, valamint mind a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik.

A módosítás kitér arra is, hogy doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés vizsgakövetelményeit.

A felsőoktatási intézmények képzési és tudományos kutatási tevékenységét, művészeti alkotótevékenységét rendszeresen, ötévenként – munkaterve szerint – a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak értékelnie kell. Az értékelésnek ki kell terjednie a képzés és tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység személyi, tárgyi feltételeinek meglétére, továbbá az intézményi minőségfejlesztési program keretében ennek fejlesztése érdekében tett intézkedések megvalósulásának értékelésére.

A most elfogadott törvénymódosítás értelmében az akkreditációs bizottságnak tizenkilenc tagja van. Tizenegy tagot (köztük egy fő nemzetközi szakértőt) delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia és a kutatóintézetek, kettőt a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák, országos szakmai szervezetek, egy-egy tagot pedig a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság. Nem lehet a bizottság tagja az, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja, avagy köztisztviselő.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.