A döntéshozók felelősségét is vizsgálni kell

A BKV száztíz volt munkatársának végkielégítését, a kifizetések jogosságát, illetve 144 tanácsadói szerződés megkötésének a körülményeit vizsgálják a nyomozók – derült ki Ihász Sándor Magyar Nemzetnek adott interjújából. A fővárosi főügyész nehezményezte, hogy a közlekedési társaság nem adta át az eljárások szempontjából lényeges dokumentumokat, ezért a nyomozók kénytelenek voltak házkutatást tartani a cég székhelyén és megkísérelni begyűjteni az iratokat. Kitért arra, hogy a vállalat kiemelt fővárosi projektjeivel összefüggésben is indítottak eljárásokat, így vizsgálják a 4-es metróberuházást, illetve a Margit híd felújítását is. A főügyész úgy véli, felvetődhet a cég vezetésében döntési és intézkedési joggal, felelősséggel rendelkező személyek felelősségre vonása, és ugyanez a helyzet a tulajdonosnál, vagyis az önkormányzatnál is. Ihász Sándor szerint a BKV volt jogi igazgatóján keresztül a nyomozás a Budapest Airport Zrt. irányában is kiszélesedhet.

Török László
2010. 02. 05. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közelednek a választások. A Fidesz elszámoltatást követel, az MSZP boszorkányüldözést emleget. Egyre nagyobb a nyomás az igazságszolgáltatáson, így az ügyészségen is. Mennyire lehet ilyen hangzavarban függetlenül dolgozni?
– Az ügyészségnek mindenféle politikai érdektől függetlenül kell eljárnia, ennek pedig a törvényesség a zsinórmértéke. Az ügyekben eljáró munkatársak nem hagyhatják, hogy befolyásolják őket. Az persze nem kérdés, hogy ha valaki bűncselekményt követett el, azzal szemben el kell járni. Ez nem a politika és az elvárások kérdése, hanem a törvény szelleméből fakad. Sajtóhír alapján nem lehet nyomozást elrendelni, csak feljelentés vagy hivatalos észlelés alapján. Egy újságban megjelent cikk önmagában nem lehet hivatalos tudomásszerzés alapja, mert az ügyész nem kötelezhető arra, hogy minden újságot elolvasson.
– Nemcsak a politikai, de az elkövetői oldalról is nyomást gyakorolhatnak az ügyészségre. Hogyan védekezik a szervezet a korrupció ellen?
– Igyekszünk jó szakmai és erkölcsi érzékű kollégákat kiválasztani. Ha valaki az egyetem után az ügyészségen akar dolgozni, akkor hosszú időn keresztül, több szakmai szűrőn kell megfelelnie, amíg ügyész lehet.
– Nekik esetenként milliárdos gazdasági ügyekben kell eljárniuk, ehhez képest a fizetések nem igazán magasak.
– A jelenlegi relatíve magasabb kezdő ügyészi fizetés sem feltétlenül tudja garantálni a korrupciótól való érintetlenség biztosítását. Kívánatos lenne az anyagi biztonság, ami Európában máshol mindenütt biztosított. Ez a helyzet természetesen nemcsak az ügyészséget jellemzi, és a válság miatt ennek a kérdésnek most nincs is realitása.
– Varga Gergely korrupciós ügye is az alacsony fizetésekkel magyarázható? Az ügyész a sajtóhírek szerint pénzt kért egy vádlottól az enyhébb büntetésért.
– Annak az ügynek nincs ehhez köze. A legfőbb ügyész az illetőt azonnal felmentette a munkavégzés alól. A szervezet elítélte és kivetette magából. Az ügyészség nem ellenőrizheti a munkatársai magánéletét és azt, hogy valaki bűncselekményt követ el, nem lehet számon kérni a szervezeten.
– Nemrégiben Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke úgy nyilatkozott, sok eljárás indult az ÁSZ jelentései alapján.
– Az ÁSZ-elnök Legfőbb Ügyészségnek küldött jelentései alapot szolgáltathatnak nyomozás elrendelésére, ha szabálytalanságok, bűncselekmény megalapozott gyanúja merül fel.
– Lehet tudni ezekről valamit?
– Az Állami Számvevőszék jelentése alapján indult büntetőeljárás például a Bábolna Élelmiszer-ipari Zrt. és az ahhoz kapcsolódó cégcsoport végelszámolása során a magyar államot ért vagyoni hátrány ügyében, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008. évi gazdálkodását illetően a beszámolókészítési és bizonylati fegyelem szabályainak be nem tartása miatt, a kormányzati negyed projekt megvalósítása kapcsán hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
– A közbeszédet azonban már jó ideje a BKV-nál történt visszaélések határozzák meg. Vannak-e fejlemények ezekben az ügyekben?
– Hetente érkeznek újabb és újabb feljelentések a vádhatósághoz. Az eljárások ebből következően több részből állnak. Nagyon fontos feladat a jövőre nézve is, hogy a részügyeket egységesen, lehetőség szerint egyesítve vizsgálják. Van egyrészről a volt humánpolitikai igazgató végkielégítési ügye. A gyanúsított lakásán is találtak végkielégítéssel kapcsolatos iratokat. Összesen 110 személy végkielégítéséről van szó, amit tételesen át kell nézni onnantól kezdve, hogy hogyan kerülhettek a dokumentumok a céggel egyébként már munkaviszonyban nem álló vezetőhöz, egészen odáig, hogy az egyes esetekben mi alapján állapították meg a végkielégítés összegét. A másik vetület a tanácsadói szerződések ügye. Ez jelenleg 144 céget érint. Ebben vannak ügyvédi irodák és más gazdasági társaságok is. Ennek a hálónak a megalkotása, az összefüggések kiderítése folyamatban van. Itt az a probléma, hogy nem áll rendelkezésre minden irat, mert a BKV csak a nyomozó hatóság többszöri megkeresése után adta át a dokumentumokat.
– Emiatt jelentek meg a nyomozók tegnap a BKV székházában?
– Igen. Az indokolatlan késlekedés megengedhetetlen. Együttműködés hiányában le kell foglalni az iratokat. De visszatérve az ügyekre, a BKV nagy projektjeinek egy részét is vizsgáljuk, a 4-es metróberuházást, illetve a Margit híd felújítását. A gyanú szerint a közlekedési társaság volt jogi igazgatója a Budapest Airport Zrt. egyes vezetőivel szorosan együttműködve követett el jogellenes cselekményeket. A nyomozás tehát a repülőtéri cég irányában is kiszélesedhet.
– A BKV önkormányzati cég. Elérhet politikusokig a nyomozás?
– Nyilvánvalóan felvetődhet a cég vezetésében döntési és intézkedési joggal, felelősséggel rendelkező személyek felelősségre vonása, és ugyanez a helyzet a tulajdonosnál, vagyis az önkormányzatnál is. A döntéshozók felelősségét mindenképpen vizsgálni kell, de ebben is van már eredmény, hiszen a nyomozó hatóság tegnap hallgatta ki gyanúsítottként a BKV volt vezérigazgatóját, Antal Attilát (akinek azóta kezdeményezték előzetes letartóztatását – a szerk.).
– A BKV előzetesben lévő humánpolitikai igazgatója különböző juttatások eredményeként 100 millió forintot vihetett haza, miután munkaviszonya megszűnt. Mekkora részét találták meg a hatóságok?
– Ennek a pénznek nagyjából a kétharmada megvan, ezt zár alá vették. A maradék összegről nincs konkrét információnk. Sajnos az ilyen jellegű ügyekben az okozott kár nagyon ritkán térül meg, pedig a nyomozás során alapvető feladat a bűncselekménnyel okozott pénzmozgások és a vagyon felkutatása, illetve annak zár alá vétellel történő biztosítása.
– Felmerülhet-e a közlekedési cégnél történt visszaélésekkel kapcsolatban az, hogy egyes cselekményeknél elévülés miatt nem lehet a felelősséget megállapítani?
– Egyelőre nem volt olyan bűncselekmény, aminél ez felmerült volna, ezt mindig vizsgálni kell.
– Beszéljünk egy másik fővárosi ügyről. Hogy áll a Kopaszi-gát eladása miatt indított eljárás?
– A múlt év végén az alapügytől elkülönítettek egy szálat, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség az illetékes, mert a feltételezett elkövetők vonatkozásában kizárólag ez a szervezet jogosult eljárni. Ott most hivatali visszaélés miatt folyik nyomozás két személlyel szemben, akiknek az önkormányzatnál döntési jogkörük volt. Egyébként az alapügy tárgya az, hogy egy nagyvállalkozó az önkormányzati személyek közreműködésével mélyen áron alul szerezte meg az ingatlanokat.
– Az utóbbi hetekben a Baumag- és a Kulcsár-ítélettel is foglalkozott a sajtó. Mindkettő 2003-ban robbant ki, de a Baumag-ügyben csak most januárban hoztak elsőfokú ítéletet, míg a K&H-per nem jogerős lezárását erősen bírálták. Rendben van az, hogy hat-hét évet kell várni az első fokra?
– Szerintem ez így nincs rendben, de kérdés, hogy mit lehet tenni. Egy biztos, hogy az ügyészség minden ügyben a lehető legrövidebb időn belül érdemben dönt. Az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggésben már sokan, többször is felvetették, hogy van-e annak értelme, hogy a bírósági tárgyalás gyakorlatilag megismétli a nyomozást. A nyomozás során kihallgatják a feljelentőt, a szakértőket, a tanúkat, s ugyanezt meg kell tenni a tárgyaláson is. A bíróság keze is kötve van tehát. A másik probléma, hogy míg a nyomozás maximum két évig tarthat, ha van az ügyben gyanúsított, és az ügyészségnek is van határideje, de a bíróságoknál az ügyek kitűzésére és az érdemi ítélet meghozatalára nincs a törvényben előírt határidő. Míg mi esetleg 15 napon belül benyújtjuk a vádiratot, addig előfordulhat, hogy a bíróság ezt követően két évig ki sem tűzi a tárgyalást. Sok eljárás elévülés miatt hiúsult meg. Ez jogalkotási probléma. Vagy ne legyen határidő egyetlen szervezetnek sem, vagy legyen mindegyiknek.
– A Baumag-ügyben 12 ezer kisbefektető és mintegy negyvenmilliárd forintjuk jelentkezik a károsulti oldalon, míg a 12 vádlott közül csak egy kapott súlyos, hétéves börtönbüntetést és kilencmillió forintos pénzbüntetést. A befektetett vagyon négyötöde eltűnt. Ön szerint elrettentő, visszatartó erejű ítélet született?
– Úgy gondolom, hogy hosszú távon megengedhetetlen és társadalmilag nagyon káros, ha ilyen és hasonló ügyekben az állam büntetőjogi igénye nem tud gyorsan és maradéktalanul érvényesülni. Az elkövetés után hosszú évekkel nyilván nem lehet a cselekmény súlyával arányban álló büntetést kiszabni. Mindenkinek jogos elvárása, hogy egy jogerősen elítélt bankár például ne pénzbüntetést kapjon, és ne annyit, amenynyit mondjuk Princz Gábor kapott. A bíróság ettől függetlenül nehéz helyzetben van. A jogalkalmazók nem tudnak mást tenni, hiszen kötve vannak a különböző törvényekben előírt bizonyítási szabályokhoz. Nem a bíróság húzza az időt, nem a bíróság hanyag vagy közömbös, hanem ilyenek a büntetőeljárás szabályai és a bizonyítási rendszer. Ennek esetleges megváltoztatása jogalkotási feladat. Ettől függetlenül demoralizáló a közvélekedésre és az igazságszolgáltatásra nézve is, hogy milliárdos bűncselekmények elkövetői különböző okokból, de enyhe büntetésekkel megússzák az eljárásokat. Az, hogy a pénz nincs meg a Baumag-ügyben, szintén demoralizálja a közéletet.
– Ön szerint működik az igazságszolgáltatás?
– Igen, a törvényesség és a szabályok szerint mindenki teszi a dolgát, de ennek hatékonysága, gyorsasága és eredményessége jelentősen javítható lenne.
– A Kulcsár Attila és társai ellen folyó büntetőügyben a nem jogerős ítéletet a fellebbviteli főügyészség teljesen hatályon kívül helyezné. Eszerint az első fokon eljáró bíróság a Fővárosi Főügyészség vádjai alapján tévesen ítélte meg az alapbűncselekményt is, hogy Kulcsár sikkasztott. A Fővárosi Főügyészség mennyire tehető felelőssé?
– Az ítélet vonatkozásában mi is megállapítottunk eljárási hiányosságokat, szabálysértéseket, ami miatt az ítélet részben megalapozatlannak tűnik. A fellebbviteli főügyészség indítványa egyébként nem több, mint egy álláspont a sok között. A döntés az ítélőtábláé. A nyomozás során nem volt törvénysértés, szakmai megalapozatlanság, sem tévedés. Az elsőfokú tárgyalás bizonyítási eljárása törvényesen, megalapozottan, minden szempontból következetesen zajlott. Aztán ehhez képest az ebből levont következtetés, az ítélet indoklása – legalábbis úgy tűnik – hiányos és megalapozatlan. Ez még akkor sem az első fokon eljárt ügyészség hibája, ha az ítélőtábla így dönt. A nyomozás elején, 2003-ban is felvetődött már, hogy minek minősül az alapbűncselekmény, sikkasztásnak, csalásnak vagy másnak. Ezt annak idején a rendőrséggel együtt vizsgáltuk, és akkor széles szakmai konszenzussal az a döntés született, hogy sikkasztás történt.
– Amikor meghatározták, hogy sikkasztásról van szó, akkor a Fővárosi Főügyészség vezetője éppen az a Sódor István volt, aki most fellebbviteli főügyészként más álláspontot képvisel.
– Ez így van. Én azt mondom, várjuk meg a másodfokon eljáró ítélőtábla döntését.
– Borovszky Tímea korábban az oktatási tárcánál a romák felzárkóztatására kiírt pályázatokat felügyelte. Várható vádemelés?
– 2010. január 15. napján a Budapesti Nyomozó Ügyészség a nyomozást befejezte, tehát rövid időn belül érdemi döntés születhet. Ez alapvetően vesztegetési ügyként indult, és a jelenlegi álláspont szerint e bűncselekmény bizonyítottsága nem csökkent.
– Mennyire gyakori, hogy védelem alá kell helyezni egy ügyészt, mert megfenyegetik?
– Egy régi, szerintem elavult kormányrendelet rendelkezik az ügyészi, bírói munkakörben eljárók védelméről. Amikor Magda Marinkóval szemben folyt eljárás, az őrezred a nap 24 órájában védte a bírót, de csak addig, amíg tartott a tárgyalás. Miután megszületett az ítéletet, az őrei kezet fogtak vele, és azt mondták, viszontlátásra. Előfordult olyan is, hogy tojással, székkel dobálták a bírót, ügyészt a tárgyalóban. A védelem kérdésköre tehát szerintem lényegesen átgondolandó lenne. Jelenleg mindenki a habitusa, illetve a szerencséje szerint kezeli az atrocitásokat a gyakorlatban. Társadalmi elvárás, hogy emberrablással, szervezett bűnözéssel vagy hasonló cselekményekkel gyanúsított személlyel szemben is következetesen, pártatlanul, objektíven, fenyegetettség nélkül képviselje az ügyész a törvényes álláspontot. Én azt szeretném, ha a jogalkotó nem akkor lépne, amikor már késő, mert élet elleni bűncselekményeket követnek el bírók, ügyészek ellen. Talán már most sem vagyunk ettől nagyon messze.
– A fővárosi főügyészség megítélése ön szerint miképpen változott?
– Nem tőlem kellene ezt megkérdezni, mindenesetre jók a visszajelzések. A társadalmi megítélésünk kimondottan kedvező, az Alkotmánybíróság után a harmadik legelismertebb szervezet az ügyészség.
– Lehet ebből a tisztségből feljebb lépni?
– A főügyészi tisztség nagyon szép szakmai kihívás, és mindennap új feladat. Szép és nehéz. Mindennap úgy megyek dolgozni, hogy a saját magam által megszabott szakmai és erkölcsi elveimnek megfelelve védjem a törvényt, hogy az is megvédjen minket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.