Az AB-hez fordulnak a segédeszközgyártók

A gyógyászati segédeszközökre vonatkozó tájékoztatási tilalom feloldását kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a Forgalmazók az Egészségért Szövetség (FESZ) – közölte Hagymási Miklós, a szervezet elnöke csütörtökön Budapesten.

A gyógyászati segédeszközök forgalmazói a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006-os törvényt támadják, amely megtiltja a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozását. Hagymási Miklós a szövetség sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: elsősorban azt kifogásolják, hogy a szakboltokban az államilag elismert szakképesítésű eladók sem adhatnak tájékoztatást a gyógyászati segédeszközökről. A FESZ elnöke szerint ezzel a – reklámot és a tájékoztatást, illetve a gyógyszereket és a gyógyászati segédeszközöket is összemosó – szabályozással sérül a betegeknek azon joga, hogy kellőképpen megismerjék a gyógyulásukat leginkább segítő eszközöket.

Hagymási Miklós elképzelhetőnek tartja, hogy finanszírozási kérdések állnak a tiltás hátterében, ugyanis a tájékoztatás hiányában kevesebb beteg vásárol a társadalombiztosítás által támogatott, a gyógyulásához szükséges segédeszközből. A társadalombiztosítás által így nyert rövid távú megtakarítások azonban hosszú távon többletköltségekkel járnak – fűzte hozzá.

Elek Erika, a FESZ elnökségének tagja kiemelte: az Európai Unióban unikumnak számító tilalomból több százezer embernek származhat hátránya, ráadásul a kifogásolt rendelkezés a betegek „tudatosítása ellen hat” a gyógyászati segédeszközök több mint 3800 terméket számláló piacán.

A sajtótájékoztatóra meghívott Medgyaszai Melinda egészségpolitikai szakállamtitkár elmondta: az Egészségügyi Minisztérium várja az Alkotmánybíróság döntését, és a testület határozatának megfelelően jár majd el a kérdésben. A tárca képviselője nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy Európában ne lennének hasonló szabályozások ezen a területen. Szerinte a gyógyászati segédeszközökről szóló tájékoztatást az orvosokra kell bízni.

Hagymási Miklós megjegyezte: egyesületük a közeljövőben több más olyan rendelkezés ügyében is az Alkotmánybírósághoz fordulhat, amelyekben elmaradt, illetve csak „rendkívül szűrten” történt szakmai egyeztetés.

(mti)