Paul Lendvai a Rasszizmus és intolerancia – A szélsőjobboldal megerősödése és a kisebbségek elleni támadások Kelet-Közép-Európában című konferencián megállapította: Ausztriában, Európa 4. leggazdagabb országában is van idegengyűlölet a muszlimok ellen, és az ezt programszerűen megfogalmazó párt nagy népszerűségre tett szert. Önmagában a magas életszínvonal nem jelenti azt, hogy egy népet nem lehet elbutítani a rasszizmussal – fogalmazott.
A professzor rámutatott: Svájcban is van idegengyűlölet, amelynek aránya, társadalmi támogatottsága Zürichben 22 százalék. Ezenkívül hozott példákat Finnországból, Dániából és Bulgáriából is a szélsőjobboldal előretörésére. Ennek leküzdésében nagy felelőssége van a pedagógusoknak és az íróknak – tette hozzá. Kitért arra, hogy Szlovákia és Magyarország kapcsolatát is befolyásolja a nacionalizmus, ami „egy gazdasági és politikai őrültség”, mert a magyar kisebbség ellen „teljesen értelmetlenül szítanak gyűlöletet a nyelvtörvénnyel”. A Balkán népeinek egy részét úgy említette, mint amelynek tagjai nem tanultak a múltból, mert „még mindig van nimbusza bizonyos körökben” a tömeggyilkosoknak.
Ladányi János elmondta, a rendszerváltás után megszűnt másfél millió munkahely Magyarországon, ami az alacsonyan kvalifikált munkaerőt érzékenyen érintette. Ennek során „a városi szegények a falvakba szorultak a rendszerváltás után”, s „az elcigányosodott falvak ma már térségekké értek össze”. Itt nem egyszerűen munkanélküliségről van szó, hanem arról, hogy van egy réteg, amelyik egyáltalán nem részesül a társadalmi munkamegosztásból – folytatta. A professzor utalt arra, hogy a tartósan munkanélküli és kirekesztett népesség a rendszerváltás után nem érezte meg a gazdasági növekedést. A szociális problémák megoldása helyett a kormányzat és az önkormányzatok azonban egymásra hárították a felelősséget. A kisebbségi önkormányzati rendszerrel szerinte pedig az a probléma, hogy költséges és a romák esetében „intézményes politikai gettó”.
Ladányi János emlékeztetett arra, hogy a mai magyar iskolarendszer az egyik legszegregáltabb a régióban, ami „a demokratikus berendezkedést is veszélyezteti”. Arról, hogy „nem lehet értelmes módon beszélni manapság a romaintegrációról”, véleménye szerint nemcsak a szélsőjobboldal, hanem a konzervatív és a baloldali pártok is tehetnek.
Tamás Gáspár Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének főmunkatársa kiemelte: a szolga módjára élő bevándorlók integrálása az állam dolga, amelynek viszont egyre kisebb erőforrása van, ezekért pedig „élethalálharc folyik”. Magyarországon meglátása szerint az állami intézmények „az integráció akadályait magasítják”, s a társadalomban elfogadott az erőszak. A közjónak viszont mindenkire ki kell terjednie, ami a személyi autonómiából következik. Ha ez összeomlik, akkor sokkal több nyomás nehezedik a társadalom egyes részeire, és előtérbe kerülhet az erőszak. A polgári demokráciáknak egalitariánusnak kell lenniük, amelyek ha nem hajlandók a profit, a katonai költségek és a középrétegek jövedelmének erőteljes csökkentésére, akkor ezek a polgári demokráciák összeomolhatnak.
Tóth András szociológus közölte: a munkaerő-piaci változások vesztesei és nyertesei is csatlakozhatnak a szélsőjobboldalhoz. A vesztesek a nacionalizmus alapján, míg a nyertesek azért, mert úgy vélik, hogy a rend biztosítja a pozícióikat. Interjúik során azt tapasztalták, hogy minden társadalmi rétegből kerültek ki a szélsőjobboldal hívei. A mérsékelt jobb- és baloldali pártok hívei is nyitottak lehetnek a jobboldali radikalizmus egy-egy hívószavára a gazdasági válság idején – hangsúlyozta. Mint mondta, a Jobbik felemelkedésének okai a gazdasági válság mellett „a politikai diskurzus radikalizálódása, brutalizálódása”, illetve az, hogy az őszödi beszéd után a baloldal legitimitása megroppant, amit a korrupciós ügyek megerősítettek. Tóth András rávilágított: a gazdasági helyzet várható lassú javulása önmagában nem elég a politikai radikálisok visszaszorításához, ahhoz a politikai válság felszámolása is kell. Szerinte a Jobbik hatására is húzódik középre a Fidesz, illetve ebben közrejátszik a Bajnai-kormány sikere is. A hatékonyabb küzdelmet a szélsőjobb ellen pedig a jogállami intézmények erősítésével és a mérsékelt bal- és a mérsékelt jobboldal együttműködésével lehet megvalósítani – fűzte hozzá.
Jeskó János, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója azt mondta: a szélsőjobboldal kapcsolatteremtésében elsődleges szerepe volt az internetnek, amely összekötötte a fasiszta szervezeteket, a futballszurkolók egy részét, a hagyományőrzőket, a népfőiskolákat, a nemzeti rockzenekarok rajongótáborát, az alternatív könyvkiadókat és a táltos egyházakat. Az újonnan előretörő szélsőjobboldalnak új nyelvezete van, ami rasszista és sértő kifejezéseket tartalmaz. Ugyanígy jellemző rájuk a nemzeti irodalom újragondolása, az etnobiznisz, ami „valóságos iparággá vált Magyarországon”. Történelemszemléletekre jellemző a Horthy-korszak kultusza, a Szent Korona-eszme, a hun-szkíta eredet hangoztatása és a rendszerváltás vitatása. Ezek a többség számára tolerálhatatlan eszmék – juttatta kifejezésre.
(mti)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!