A tudósok álláspontja szerint Ukrajna folyói immár nem csupán az állandósuló árvizek miatt lettek a lakosság rémálmai, az ipari és háztartási szenny hordozóiként valóságos ökológiai bombává váltak. Volodimir Brazsnik a Podrobnosztyiban azt fejtegette, hogy mivel Kijev és más part menti települések szennyvizének jelentős része tisztítás nélkül kerül a Dnyeperbe, a folyó egyre mérgezettebbé válik, ami nem csupán a víz élővilágát, hanem a környéket és annak lakóit is fenyegeti. A főváros csatornarendszerét felügyelő állomás igazgatója úgy véli, egy komolyabb esőzést a hálózat már nem bírna el, s előfordulhat, hogy a szenny elönti az utcákat. Ez távolról sem csupán a közlekedést bénítaná meg, hanem fertőző betegségek hullámát indítaná el.
A szakember figyelmeztet: a baj nem csupán a többmilliós Kijevet fenyegeti, de a folyó több tíz kilométeres szakaszán élőket is. Amennyiben nem tesznek gyors intézkedéseket, nem állítanak üzembe tisztítóberendezéseket, a halállomány mellett termőföldek kerülhetnek veszélybe. A probléma természetesen nem csupán az ország legnagyobb folyóján, s annak vízgyűjtőjében áll fenn. Az iparvidékeken gyakorlatilag mindenütt fenyeget, de a gazdaságilag kevésbé fejlett vidékek sincsenek biztonságban. E területeken főként a védrendszerek gyengesége a legjelentősebb veszélyforrás. A szakember szerint ilyen szempontból Kárpátalja az ország legkritikusabb régiója. Ezért is jó hír, hogy a Técsői járásban árvízvédelmi központot hoztak létre. A ténynek furcsa aktualitást kölcsönöz az, hogy csapadékos időjárás esetén Técső és Taracköz környékén már néhány nap múlva áradás várható.
(karpatinfo.net)
origo.hu
„Engem nem érdekel, hogy hol lesz király, csak itt ne, Pápán”
