Elöntheti Kijev utcáit a szenny

Csernobil hatásáról, a katasztrófa máig ható pusztító következményeiről mostanság kevesebb szó esik. Ez talán azzal is magyarázható, hogy mind erőteljesebben jelentkeznek és fenyegetnek más ökológiai veszedelmek.

A tudósok álláspontja szerint Ukrajna folyói immár nem csupán az állandósuló árvizek miatt lettek a lakosság rémálmai, az ipari és háztartási szenny hordozóiként valóságos ökológiai bombává váltak. Volodimir Brazsnik a Podrobnosztyiban azt fejtegette, hogy mivel Kijev és más part menti települések szennyvizének jelentős része tisztítás nélkül kerül a Dnyeperbe, a folyó egyre mérgezettebbé válik, ami nem csupán a víz élővilágát, hanem a környéket és annak lakóit is fenyegeti. A főváros csatornarendszerét felügyelő állomás igazgatója úgy véli, egy komolyabb esőzést a hálózat már nem bírna el, s előfordulhat, hogy a szenny elönti az utcákat. Ez távolról sem csupán a közlekedést bénítaná meg, hanem fertőző betegségek hullámát indítaná el.

A szakember figyelmeztet: a baj nem csupán a többmilliós Kijevet fenyegeti, de a folyó több tíz kilométeres szakaszán élőket is. Amennyiben nem tesznek gyors intézkedéseket, nem állítanak üzembe tisztítóberendezéseket, a halállomány mellett termőföldek kerülhetnek veszélybe. A probléma természetesen nem csupán az ország legnagyobb folyóján, s annak vízgyűjtőjében áll fenn. Az iparvidékeken gyakorlatilag mindenütt fenyeget, de a gazdaságilag kevésbé fejlett vidékek sincsenek biztonságban. E területeken főként a védrendszerek gyengesége a legjelentősebb veszélyforrás. A szakember szerint ilyen szempontból Kárpátalja az ország legkritikusabb régiója. Ezért is jó hír, hogy a Técsői járásban árvízvédelmi központot hoztak létre. A ténynek furcsa aktualitást kölcsönöz az, hogy csapadékos időjárás esetén Técső és Taracköz környékén már néhány nap múlva áradás várható.

(karpatinfo.net)