Busák Károly közlése szerint a veszett rókák a kilencvenes években szaporodtak el veszélyes mértékben a megye területén, így a Mátrában és a Bükkben is. A beteg rókák elsősorban a háziállatokra jelentettek veszélyt, de rajtuk keresztül az emberek is megfertőződhettek.
A rókák kilövése, előre meghatározott számban, a vadászok kötelezettsége. Akkoriban sok elejtett, illetve elhullott rókatetemből mutatták ki a kórt, olyan állatok esetében is, amelyek már lakott területekre, például Egerbe is bekóboroltak – mondta a szakember. Hevesben évente mintegy háromszáz rókát ejtettek el a vadászok, az ezredfordulón a megyében negyvenkét többségében rókaveszettséges esetre derült fény – tette hozzá Busák Károly.
A főállatorvos elmondta, hogy emiatt döntöttek a Nyugat-Európában már alkalmazott immunizáció mellett: a rókák élőhelyeire 2003 óta repülőgépről szórnak csaliélelembe rejtett vakcinát, a hatékony védekezés ugyanis csak nagy, összefüggő területek mentesítésével érhető el. A vakcina az állatokat immunissá teszi a veszettség kórokozójával szemben.
A légi védekezésnek köszönhetően a vizsgált állatok esetében a veszettség már nem mutatható ki – mondta a főállatorvos, de figyelmeztetett arra, hogy a betegség ugyan visszaszorult, ám a vírus tovább él.
A fertőzés állatokról emberre a veszett állatok testváladékaival, főként a nyálával terjedhet. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz – magyarázta a szakember.
Valamennyi meleg vérű állat fogékony a fertőzésre, közülük is a rókák és a kutyák a legfőbb fertőzésforrások. Ezért a szigorú járványtani előírásokon és rendszabályokon nem szabad lazítani – hangsúlyozta Busák Károly.
(MTI)
origo.hu
Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”
