Megszűnőben a hagyományos napló, az ellenőrző is a sorsára juthat

A szülők már nem lapozgatják gyermekeik ellenőrzőjét. Egyszerűen csak leülnek a számítógép elé, és néhány kattintás után olvashatják is nebulóik legfrissebb jegyeit vagy éppen hiányzásait. Mindez már nem álom, hanem az ország egyre nagyobb részén természetes, és folyamatosan terjed.• Megszűnik az ellenőrző

A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban a 2009–2010-es tanév kezdete óta nincs ellenőrző. Porogi András igazgató az MNO-nak elmondta, hogy 2008-ban vezették be a MaYoR elektronikus naplóját. Az idei tanévtől pedig a Budavári Önkormányzattal mint fenntartóval való egyeztetés után a hagyományos napló mellett az ellenőrzőt is megszüntették. Előtte felajánlották a szülőknek, hogy havonta kiküldik papíron is az eredményeket, de a 400-ból csak 1 család kérte – tette hozzá az igazgató. A félévi bizonyítványokat azért még kinyomtatják.

A fővárosi Városmajori Gimnáziumban már 2004 óta használják az elektronikus naplót, amelyet ráadásul saját maguk fejlesztettek ki. Tudomásuk szerint ők voltak az elsők az országban, akik megszüntették a hagyományos, papíralapú naplót. A nyílt forráskódú szoftvert bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé tették, ma már körülbelül 20-30 iskolában használják azt. Rajtuk kívül még legalább 5-6 cég kínál különböző igényeket kiszolgáló elektronikus naplókat, de pénzért.

Kézenfekvő volt, rengeteg mechanikus részt helyettesít, ráadásul mindenkinek kényelmesebb – sorolja a megalkotás indokait Bärnkopf Péter, a gimnázium igazgatóhelyettese, a MaYoR névre keresztelt szoftver egyik kifejlesztője. Folyamatosan fejlesztik, a felmerülő igények szerint alakítanak rajta. A tervezést és kódolást, sőt a felhasználók támogatását is két kollégánk végzi „társadalmi munkában”: Bärnkopf Bence rendszergazda, rendszerinformatikus és Koncz Ádám, aki volt diákunkként folyt bele a munkába, ma pedig informatikai rendszermérnök – tette hozzá. Meghallgatják a csatlakozó iskolák kéréseit is, igyekeznek azoknak megfelelően új funkciókat beépíteni.

Bärnkopf Péter az MNO-nak elmondta, hogy nem készítettek semmilyen felmérést, mielőtt bevezették, mivel ez egy pluszszolgáltatás, az internethez nem jutókat sem éri semmilyen hátrány, mivel a napló megnézéséért korábban is be kellett menni az iskolába. Félévente kinyomtatják, így papíron is tárolják az adatokat. Webes felületre készült a szoftver, így nem kell hozzá programot telepíteni, bárhol azonnal használható, ahol internetkapcsolat van.

A kollégák pár hét alatt megszerették az újítást, csak néhány tanár ellenkezett, de az ő véleményük is gyorsan megváltozott – emlékezett a kezdetekre az igazgatóhelyettes. Több a digitális naplót bevezető iskolában meghagyják egy ideig a hagyományos naplót is, így addig duplán könyvelnek. A Városmajoriban azonban másképp jártak el. Azonnal megszüntették a papírnaplót, így az első pillanattól kezdve élesben használták. Tavaly egy általános iskolával is bővült a gimnázium, szeptembertől kísérleti jelleggel ott is bevezetik a MaYoR-t. Bár mivel kisgyerekekről van szó, ott ez bonyolultabb – tette hozzá Bärnkopf.

Mindenkinek saját felhasználóneve van, így nem fordulhat elő, hogy bárki más jogosultságával lépjen be. A jegyek, a hiányzások és az iskola üzenetei mellett az órarend is része a rendszernek, így a lelkiismeretes szülők naprakészen tudják követni a gyerekeikkel kapcsolatos híreket. A 7-9. osztályokban körülbelül a szülők fele rendszeresen belép, az idősebbeknél ez az arány 30-40 százalék körül van – számol be az érdeklődésről Bärnkopf. A rendszer jelzi az iskolának, hogy ki mikor jelentkezett be. Az ellenőrzőt még nem szüntették meg, de már alig használják, mivel minden adat elérhető.

Kísérletképpen megpróbálták élőben is használni a rendszert, vagyis a tanár bement laptoppal az órára és azonnal beírta a jegyeket. Ez a módszer azonban nem nyerte el a tetszésüket, így a szünetekben vagy este vezetik föl a tanárok a napi eseményeket. Addig pedig vagy megjegyzik, vagy füzetbe írják. A hiányzások igazolásának bemutatása határidőhöz kötött, utána a rendszer már nem ad lehetőséget a beavatkozásra.

A tanév elejéig 13 iskola használta a rendszerüket, mostanra körülbelül megduplázódott a számuk – mondta Bärnkopf. De mivel bárki felhasználhatja, nem kell róla szólnia, így a pontos szám nem tudható – tette hozzá. A bevezetésnek anyagi vonzata tulajdonképpen nincs, egy normál számítógépet kell szerverként üzemeltetni. Ők Linux rendszert javasolnak, a MaYoR összetevői Windows alatt is elérhetők ugyan, de a fejlesztők azt a megoldást nem ajánlják. A nyílt forráskód miatt a szoftver nehezebben törhető fel, a napi mentések pedig fokozzák a védelmet – jelentette ki Bärnkopf. És hogy hogyan terjed a MaYoR elektronikus napló? Elsősorban szájhagyomány útján – fogalmazott az igazgatóhelyettes. Minden érdeklődőnek készségesen megmutatják működés közben, és nagy tetszést szokott aratni.

Budaörsön használták először

Így került elsőként a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumba is 2006-ban. Az egyik városmajoris szülő ugyanis ott tanított, ő hívta fel kollégái figyelmét a MaYoR-ra. Itt másfél-két évig kettős könyveléssel tesztelték – mondta el az MNO-nak Heitzmann Ildikó informatikatanár-rendszergazda, az elektronikus napló helyi felelőse. Ma azonban már nem javasolja senkinek ezt a módszert, mert felesleges problémákat okoz. Teljes biztonsággal működik a rendszerük, ráadásul naponta mentenek, úgyhogy maximum annyi időt kellene pótolni. De erre még sosem volt szükség – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy léteznek központilag finanszírozott, akkreditált iskolaadminisztrációs szoftverek is (például a Taninform), melyeknek van elektronikus napló funkciója. Ezek azonban csak keretrendszert adtak, nem fejlesztették őket – fogalmazott. A MaYoR nagy előnye, hogy az iskolák igényei szerint, folyamatosan alakítják – tette hozzá.

Heitzmann Ildikó nemrégiben az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete konferenciáján tartott előadást elektronikus naplójukról. Az MNO-nak elmondta, hogy a többségnek teljesen új volt még, amiket elmondott. De például most volt naplóellenőrzés, és az ellenőr sem látott még előtte hasonlót – tette hozzá. A diákok és a szülők körében is népszerű, az új osztályoknál a szülők körülbelül 70 százaléka használja. Az idősebbeknél ez az arány már csökken, de az 50 százalékot meghaladja – emelte ki a rendszergazda. A hagyományos ellenőrző náluk is létezik még, de ők is egyre ritkábban használják.

Az igazolatlan hiányzások visszaszorításában is segíthet a szoftver, hiszen az Illyésben maximum hét napja van a diákoknak az igazolás bemutatására. A késések pedig összeadódnak és 45 perc után igazolatlan órává változnak. Ráadásul a szülők esetleg már gyermekük hazaérkezése előtt láthatják, hogy ott járt-e, ahová reggel elindult.