Minden a várakozásnak megfelelő: kamatot vágott az MNB

A monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn, ilyen alacsony még soha nem volt az irányadó ráta. • Dönt az MNB: történelmi mélypontra csökkenhet az alapkamat

Hét tagúra csökken március 1-től a monetáris tanács, miután Hardy Ilona és Bihari Vilmos mandátuma lejár, új tagok jelölésére nem kerül sor – jelentette be Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői tájékoztatón. Az MNB elnöke elmondta: a jegybanktörvény 2007. évi változtatása a monetáris tanács létszámát 5-7-ben rögzítette, így a két tag kiválása után nincs szükség új tagok jelölésére. Jövőre további négy külső tag mandátuma jár le, így akkor kerülhetnek be új tagok a testületbe – tette hozzá.

A monetáris tanács indoklásában kifejtette: a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága miatt szűkült a kamatpolitika mozgástere. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.

A mostanit megelőzően, január 25-i kamatdöntő ülésén csökkentette 25 bázisponttal a kamatot 6 százalékra a testület, a tagok meggyőző többségének szavazatával. Simor András akkor is azt mondta, hogy a további kamatcsökkentés az ország kockázati megítélésétől függ. A piac a hétfőin túl még egy, 25 bázispontos lazításra, és így az év végén 5,5 százalékos alapkamatra számít.

A testület értékelése szerint a magyar gazdaság a 2009-es mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi.

A Monetáris Tanács hétfői üléséről kiadott közlemény megjegyzi, hogy 2009 negyedik negyedévében folytatódott a GDP csökkenése. A visszaesés mértéke azonban az élénkülő külső kereslet nyomán fellendülő exportnak köszönhető számottevően lassult. A belső kereslet viszont tovább zsugorodik, amelynek következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait.

Az infláció emelkedését döntő részben maginfláción kívüli tételek magyarázták az elmúlt három hónapban. A piaci szolgáltatások inflációja historikus mélypontra süllyedt. Mindezeket figyelembe véve a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció a következő két évben az inflációs cél alá csökkenhet, azonban a korábban vártnál valamelyest lassabb ütemben.

A külföldi és a belföldi keresleti folyamatok ellentétes tendenciái nyomán a külső egyensúlyi pozíció tovább javult, a folyó fizetési mérleg egyenlege 2009 közepe óta jelentős többletet mutat. Ez a kettősség középtávon is fennmaradhat, így a következő években a magyar gazdaság várhatóan nem szorul külső finanszírozásra.

A nemzetközi befektetői hangulat bizonytalanabbá vált az elmúlt hónapban, miután több fejlett ország esetében is előtérbe kerültek az államadósság pálya fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. A hazai pénzügyi eszközök megítélése ugyanakkor nem változott érdemben. A gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása mérsékelte Magyarország sérülékenységét, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni sebezhetőség mérséklése érdekében különösen fontos a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika – hangsúlyozza a tanács.

A monetáris tanács tavaly júliusban 100 bázisponttal indította kamatcsökkentési ciklusát, az ezt következő hónapokban rendre 50 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot decemberig. Tavaly az utolsó hónapban és januárban is csak 25 bázisponttal csökkentették az irányadó rátát.

(MTI)