Nőiesség és önmegismerés – színekben + Képek

Vágyak, érzelmek, öröm és bánat, elutasítás és elfogadás; hogyan válik a lányból nő, mi a kapcsolat a nőiesség és az önmegismerés között – ezeket a kérdéseket boncolgatja Szabó Noémi festőművész Női (Én)ek című kiállítása, amely március 10-ig tekinthető meg. Az MNO a tárlat pénteki megnyitóján járt, ahol a látogatókkal és a művészekkel beszélgetett a „nőiesség titkairól”.

„Otthonos, meleg, mediterrán érzésvilágot kelt. Dinamikát és lendületet tükröz, ráadásul tökéletes az alakok anatómiája. Bármilyen környezetben el tudnám képzelni, antik és modern bútorok mellett egyaránt.” „Egyszerre vonz és kelt bennem egyfajta félelmet. Úgy érzem, mintha egy másik világba lépnék, amely egyre inkább húz magával befelé.” „Erős a késztetésem, hogy megérintsem a felületüket.” „Felszabadult és jóleső érzés kelt hatalmába, ahogy a képeket nézem” – ilyen mondatok hangoztak el a látogatóktól Szabó Noémi, a fiatal és tehetséges festőművésznő első önálló kiállításán.

Noémi festményei önismereti alkotások, arra keresik a választ, amire szinte mindannyian: hogy kik vagyunk, s miért vagyunk itt – mondta megnyitó beszédében Jankó Zsolt Manó festőművész. Mint kifejtette, a képek azt a folyamatot szemléltetik, ahogy a lányból nő lesz, s a nőiesség testi-lelki megéléséről árulkodnak. „Mindannyiunk tapasztalatairól szólnak: vágyakról, érzelmekről, örömről és bánatról, elutasításról és elfogadásról. S hogy kiből mit váltanak ki a festmények, az csupán saját belső nyitottságunkon múlik” – zárta beszédét a művész.

A Tető Galériában péntek este tartott kiállításmegnyitó táncelőadással kezdődött, a két előadóművész tánc közben „leplezte le” a mintegy 15 festményt. A képek különböző méretűek, s néhány közülük több darabból áll: egy-egy témát két vagy akár három egymáshoz illeszkedő festmény ábrázolja, mintegy egymás folytatásaként. A képrészek síkja egymáshoz képest el van tolva: mintha egy kirakósjátékot néznénk, amelynek egy-egy darabja ugyan hiányzik, mégis összességében teljes képet alkot.

Az MNO kérdésére Jankó – a festőművésznő tanára – elárulta: tanítványát haladó szemléletű művésznek tartja, aki olyan önálló stílust alakított ki, amelyhez hasonlóval még nem találkozott az országban. Úgy látja, ha kitartó, és bízik önmagában, akkor elismert és különleges művész lehet belőle. „Olyan technikai megoldásokat használ, amelyek ellentmondanak az akadémikus „olaj-vászon” hagyományelvnek” – fejtette ki.

A festményeim tulajdonképpen személyiségképek, ahogy minden nő, úgy én is különböző szerepeket élek meg, ezt fejezi ki a tárlat címének szójátéka – mesélte Szabó Noémi. „Ha szemlélek valamit, az árnyékokban millió színt látok, így a festmények színvilágát érzésből, a mozdulatok hangulata alapján választom” – fejtette ki. A fiatal művésznő szívesen használ fát vászon helyett, mert – mint mondta – sokféle megmunkálási lehetőséget rejt. Több szabadságot ad a vászonnál: egyrészt különböző vésési technikákat lehet rajta alkalmazni, ráadásul eleve van egy alapszíne. „Ha fára festek, mindig hagyom élni a fa színét” – mondta. Azt is elárulta, az egymáshoz képest eltolt képrészek izgalmasabb hatást keltenek, mintha mindent megmutatna egyszerre, így ugyanis „a néző magának rakja össze a képet”.

A festőművésznő a továbbiakban is az egyes szerepeket szeretné megjeleníteni a képein, ám a rajtuk szereplő nők már nem annyira kacérak, inkább egyre érettebbek lesznek. „Ahogy én érek, úgy érnek ők is, és előbb-utóbb a férfi is megjelenik mellettük” – árulta el.

Szabó Noémi kiállítása a Tető Galériában (XI. kerület, Ecsed u. 13.) látható március 10-ig, hétfőtől péntekig 13-tól 18 óráig.