A fogyasztói árak idén januárban 6,4 százalékkal emelkedtek az előző év januárjához viszonyítva és 1,4 százalékkal haladták meg a tavaly decemberi szintet.
Londoni elemzők átlagosan 5,70 százalékos inflációt vártak. A Napi Gazdaság által közölt várakozások 5,8 százalékos inflációról szóltak. A maginfláció idén januárban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 5,1 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi árindex 5,3 százalék, a havi 1,5 százalék volt.
Tavaly januárban a havi áremelkedés 0,6 százalék, az éves 3,1 százalék volt. A 2009. évi infláció pedig 4,2 százalékot ért el. Mináry Borbála, a KSH munkatársa elmondta: elsősorban a jövedéki adó emelése okozta a havi drágulás gyorsulását. Kiemelte az üzemanyag, a szeszes ital, dohányáruk árának emelkedését. Szerinte az élelmiszerek 2,2 százalékos havi drágulása azonban nem okozott meglepetést. Az elmúlt évek azonos időszakában hasonló pályát követtek az élelmiszerek árai. Egy hónap alatt, az élelmiszerek árai 2,2 százalékkal növekedtek. Nőtt 13,7 százalékkal az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára, 10,9 százalékkal az étolajé, valamint 3,3 százalékkal drágult a szalámi, szárazkolbász, sonka.
Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek árai decemberhez képest 0,8 százalékkal drágultak. Csökkent viszont 2,4 százalékkal a sertéshús és 2,2 százalékkal a párizsi, kolbász ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 2,6 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk és 2,5 százalékkal az egyéb cikkek árai. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 6,5 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 1,7 százalékkal drágult a háztartási energia, ezen belül a vezetékes gáz ára 2,3 százalékkal nőtt.
A KSH közlése szerint a szolgáltatások körében átlag alatti, 0,7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, ezen belül a postai szolgáltatások ára 6,5, a szemétszállítás díjtételei 3,4, a helyi tömegközlekedésé 1,7 százalékkal növekedtek. A tartós fogyasztási cikkek körében bekövetkezett 0,4 százalékos áremelkedés szintén átlag alatti volt. Januárban a ruházkodási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decemberben. Tavaly januárhoz képest az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, 2,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 12,9 százalékkal drágult a kávé, 9,9 százalékkal a tojás, 9,6 százalékkal a csokoládé, kakaó, 6,9 százalékkal a párizsi, kolbász, valamint 6,7 százalékkal a házon kívüli étkezés.
Csökkent tavaly januárhoz képest 14,2 százalékkal az étolaj, 6,4 százalékkal a liszt és 5,7 százalékkal a tej ára. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 13,7 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 31,7 százalékkal, a gyógyszer, gyógyáru 8,5 százalékkal drágult. Szintén átlag felett, 11,6 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk. A szolgáltatások átlag alatti 5,6 százalékos árnövekedésén belül a szemétszállítás 13,7, a helyközi tömegközlekedés 7,1 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 4 százalékkal emelkedtek a háztartási energia árai, ezen belül az elektromos energia ára 15,9 százalékkal nőtt, a távfűtésé 17,1 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 3,9 százalékkal, a ruházkodási cikkekért 1,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly januárban.
Csökkenő GDP
Magyarország bruttó hazai terméke 0,4 százalékkal csökkent tavaly az utolsó negyedévben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a harmadik negyedévhez képest, a nyers adatok szerint a gazdaság teljesítménye 4 százalékkal, naptári hatás kiszűrésével 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Ecostattal közös gyorsbecslése alapján pénteken.
Az előzetes adatok alapján 2009-ben a gazdaság teljesítménye 6,3 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 6,2 százalékkal esett vissza. Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője elmondta: tavaly az utolsó negyedévben a mezőgazdaság gyengébben teljesített, mint egy évvel korábban, az építőipar „kifulladni látszik”, ami ront a negyedéves eredményen.
Az ipari teljesítmény ugyanakkor javulni látszik, egy számjegyű csökkenést valószínűsítenek a szakemberek. Ez a főosztályvezető szerint elsősorban a bázishatásnak köszönhető. A visszaesést lassította az export teljesítménye is – tette hozzá.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!