Roma kárpótlás: bíróság előtt az önkormányzati elnök

A Győri Ítélőtábla ma tárgyalja másodfokon a roma kárpótlással kapcsolatos Vas megyei csalási ügyet. Az elsőrendű vádlottat – az egyik Vas megyei község cigány kisebbségi önkormányzatának egykori elnökét – korábban az első fokon eljáró Vas Megyei Bíróság 3 év 6 hónap börtönre ítélte; a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett.

Az elsőrendű vádlott 2002 és 2004 között részt vett a kárpótlási ügyek bonyolításában. Kárpótlásban, egyszeri pénzjuttatásban az osztrák szövetségi kormány részesítette azokat, akiket a nemzetiszocialista rendszer idején a mai Ausztria területére deportáltak és ott rabszolga- vagy kényszermunkára köteleztek. A kárpótlást az Osztrák Megbékélési Alapon keresztül nyújtotta Ausztria. Az elsőrendű vádlott a vád szerint hamis adatokat tartalmazó, alaptalan kárpótlási igényeket nyújtott be az igénylések összegyűjtésében és a pénz átutalásában közreműködő Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz, s azon keresztül az Osztrák Megbékélési Alaphoz. A cselekmény folytán a megbékélési alapot több mint 58 millió forint kár érte, amely nem térült meg.

Az elsőrendű vádlottat csalás és magánokirat-hamisítás miatt találta bűnösnek, s ezért 3 év 6 hónap börtönre és 1,3 millió forint vagyonelkobzásra ítélte első fokon a Vas Megyei Bíróság. A másodrendű vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás miatt 1 év börtönre ítélték, a büntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztették. Emellett 2,9 millió forint értékben vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben. Az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. A mai nyilvános ülésen várható bírói döntéssel jogerősen lezárulhat az ügy.

(MTI)