Szigorúbb ellenőrzést sürget a leendő biztos

A görög válság legfőbb tanulsága, hogy erősíteni kell az uniós intézmények szerepét az euróövezeti tagállamokban folytatott gazdaságpolitika ellenőrzésében – mondta pénteken Olli Rehn, a következő Európai Bizottság (EB) leendő pénzügyi és gazdasági felelőse.

A finn politikus szerint a görög válság lecke az Európai Unió (EU) számára, amelyből tanulni kell. „Sürgetően szükség volna a gazdaságpolitika uniós kontrolljának fokozása” – hangsúlyozta Rehn. Egyebek között be kell vezetni olyan megoldásokat, amelyek révén idejében felismerhetők az euró stabilitását fenyegető egyensúlytalanságok a tagországokban – mondta a biztosjelölt. Olli Rehn kijelentette: az EB hamarosan javaslatokkal áll elő az ügyben. A csütörtökön tartott brüsszeli informális EU-csúcson az állam- és kormányfők a támogatásukról biztosították a súlyos pénzügyi válsággal küzdő Görögországot, és felszólították Athént, hogy valósítsa meg az elhatározott stabilitási programot. Az uniós országok vezetői közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében „szükség esetén határozott és összehangolt” akcióval segítik meg Görögországot.

A görög kormány ugyanakkor éppen az összhangot hiányolja. „Nincs meg a kellő együttműködés az uniós intézmények és tagállamok között. Jelentős nézeteltérések mutatkoznak, ráadásul nemcsak tagországok vagy intézmények között, hanem az intézményeken belül is” – nyilatkozott pénteken Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök. „Görögország gazdaságilag és politikailag sem egy nagyhatalom, amely egyedül is képes volna megvívni ezt a harcot, az unió viszont még nem ismerte fel, milyen hatalmas erővel rendelkezik” – mondta Papandreu. A görög kormányfő hozzátette: az unió ugyan támogatást ígért országának, de az ígéretek mellett tettekre is szükség volna „a piac nyomása és a piaci működés lélektanából adódó veszélyek legyűrése” érdekében.

A nagy nyugat-európai részvénypiacok az utóbbi napokhoz hasonlóan pénteken is gyengélkedtek, az euró pedig tíz havi mélységbe, 1,3533 dollárig esett, elemzők szerint nem kis részben a Görögország adóssághelyzete körüli folytatódó bizonytalanság miatt.

(MTI)