A néppárti képviselő emlékeztetett, hogy a perifériára szorult közösségek problémái egész Európát érintik, hiszen a regionális átlaghoz képest jelentősen elmaradott, az úgynevezett gettósodó térségek az összeurópai fejlődést gátolják. Járóka hangsúlyozta, hogy a romák jelentős része olyan hátrányos helyzetű térségekben él szerte Európában, amelyek fejlesztésére jelentős forrásokkal támogatott, azonnali és összetett beavatkozás szükséges. E célból a képviselőnő olyan források európai szintű elkülönítését javasolta, amelyek kizárólag a LAU 1-es tervezési-statisztikai egységek, azaz a kistérségek európai átlagot elérő fejlettségi szintbe hozását célozzák. Járóka szerint egy olyan, pártokon és ciklusokon átnyúló komplex közösségi cselekvési tervre van szükség, amely a megfelelő pénzügyi források és kötelező jogi erő segítségével érdemi javulást ér el a társadalmi kirekesztés valós mértékét tükröző úgynevezett laekeni mérőszámok mindegyikében.
A közlemény szerint Pawel Samecki regionális biztos a módosító javaslatot előterjesztő Európai Bizottság képviseletében jelezte, hogy a rendeletbe beemelt úgynevezett integrált megközelítés révén az intézkedésekre egy olyan szélesebb körű, komplex fejlesztés keretében kerül sor, amely érinti az oktatás, a gazdasági aktivitás és a közszolgáltatások szempontjait is. Emellett az ERFA hatékonyabb működése előmozdíthatja a szegregált közösségek társadalmi integrációját és segítheti a munkához jutást a leszakadó térségekben.
Lambert van Nistelrooij néppárti képviselő, a módosítás jelentéstevője hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szabályozás csupán az eljárási kereteket teremti meg, a nyomor és a kirekesztés elleni küzdelem konkrét kritériumait pedig később kell meghatározni. Járóka Lívia fideszes képviselő a vitát követően reményét fejezte ki, hogy az ERFA új szabályozását a folytatódó eljárás során még több olyan elemmel sikerül bővíteni, amelyek jelentősen javíthatják a romák mint Európa legnagyobb és leginkább kirekesztett kisebbségének életkörülményeit – zárul a közlemény.
Kósa: Elmozdult holtpontjáról az uniós szabályozás
Elmozdult holtpontjáról az európai uniós szabályozás, amely eddig gúzsba kötötte a fogyatékkal élő embereket ellátó nagy állami intézmények ésszerű átalakítását. Az Európai Parlament február 9-én tárgyalta az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelet szabályainak a marginalizált közösségeket segítő, lakáscélú intézkedések támogathatóságával kapcsolatos módosítását. Kósa Ádám fideszes európai parlamenti képviselő a kedd késő esti vitához fűzött hozzászólásában reményét fejezte ki, hogy a kérdéses rendelet módosítása új irányú fejlesztéseket indíthat meg.
Véleménye szerint üdvözlendő, hogy mindezt az Európai Bizottság és az Európai Tanács is támogatja. A néppárti politikus felhívta a figyelmet, hogy a nagy állami intézményekben összezsúfolódott, nyomorgó értelmi és egyéb sérültek számára végre elérkezhet az idő, hogy javuljanak életkörülményeik. A képviselő véleménye szerint megvan az esély arra, hogy az ódon, fűthetetlen, lepusztult állapotban lévő kastélyépületekből kisebb, családiasabb, emberibb közösségi épületekbe költözhetnek. „A fogyatékos embereket érintő fejlesztések tekintetében a magyar kormányzat eddigi átláthatatlan és hiteltelen pénzügyi politikája mellett eddig a jogi szabályozás is hátrányos volt” – hangsúlyozta. Kósa Ádám szerint a szóban forgó rendelet módosítása után a magyarországi múlt századi, lerobbant kúriák és ma már lakóépületnek is fenntarthatatlan ingatlanok új funkcióval tölthetők meg. „A korábban megbukott kastélyprogramok helyett, melyek során több száz, akár több ezer ember maradt máig előnytelen helyzetben, néhány éves távlatban új tervek és új fejlesztések születhetnek” – fogalmazott a fideszes képviselő.
A politikus kiemelte, hogy a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteinek régi követelése, hogy például turisztikai, vidékfejlesztési programok révén – és nem csak „szociális” célzatú fejlesztésekre – támogatáshoz lehessen jutni úgy, hogy a régi, de hasznosítható épületeteket valóban értékes funkcióval tölthessék meg, értelmes, a gazdaság számára is hozzáadott értékű, integrált szemléletű fejlesztési célokkal. A néppárti képviselő reményét fejezte ki, hogy egy új fejlesztési politikával azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekre az Európai Regionális Fejlesztési Alap rendeletének várható módosításával lehetőség nyílik, a mindenkori magyar kormány felelősen kihasználja majd. „Ebben a kérdésben is számítok az összefogásra” – jelentette ki Kósa Ádám.
mindmegette
Kiderült a titok, így lesz tökéletes a sült kacsacomb
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!