Újra felépítik a világháborúban elpusztult épületeket

Lebontják az állatkertben azokat az épületeket, amelyek az 1960-as évek óta üzemeltek Bölényház és Zsiráfház néven. Helyükön pedig a második világháborúban elpusztult régi épületeket építik fel újra, az eredetit idéző külsővel, de új, korszerű állattartó terekkel – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert.

Újra felépítik a Fővárosi Állat- és Növénykertben a Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervezte régi Zsiráfházat és Bölényházat. Az épületeket eredetileg 1912-ben építették, ám a második világháborúban mindkettő elpusztult. Az 1960-as években Kéri Gyula és Bodnár Ferenc tervei szerint épült, hasonló nevű újabb állatházak napjainkra elavultak, és nem is igazán illeszkednek a többi, Kós- és Zrumeczky-féle épület műemléki környezetébe. Mivel az elmúlt években a funkciójukat is sikerült kiváltani (hiszen például a zsiráfok 2008-ban az új Szavanna komplexumba költöztek), így nincs akadálya az eredeti épületek helyreállításának – olvasható az állatkert közleményében.

Az intézmény szerint a visszaépítendő állatházak csak megjelenésükben, műemléki hangulatukban emlékeztetnek majd a háborúban elpusztult régiekre. Az állattartó terek és technikai berendezések a lehető legkorszerűbb módon kerülnek kivitelezésre, így az eddigieknél sokkal jobban meg fognak felelni az állatok biológiai igényeinek is.

A boronafalas Bölényház 278 négyzetméter alapterületű épület, amelyben két szinten lesznek állattartó terek. Itt lesznek a vörös vadbivalyok, az ecsetfülű folyamidisznók és a szitatunga nevű antilopok, illetve a zebrák és a sivatagi rókák belső férőhelyei. A 438 négyzetméteres Zsiráfház főként madaraknak ad majd otthont, de kilátóterasz is tartozni fog hozzá. A két állatházhoz csatlakozó kifutórendszerben 1365 négyzetméternyi tér jut a patásoknak, 22 négyzetméternyi kifutó a sivatagi rókáknak, és a flamingók is kapnak egy új, 485 négyzetméter alapterületű kifutót. A flamingók új bemutatóhelyének előnye, hogy a jelenlegi állapottól eltérően közvetlen kapcsolat lesz a külső és a belső férőhely között, így az állatok ki- és beengedése sokkal rugalmasabban oldható meg.

A beruházás jelentős része egy olyan környezetbarát fűtési technológia kiépítése, amely a szükséges hőt a Széchenyi Fürdő termálvizéből nyeri. A Zsiráfház pincéjében kiépítendő hőközpontból később az állatkert más állatházai is fűthetők lesznek a termálvíz hőjével.

A kivitelezési munkálatokat hétfőn kezdték meg úgy, hogy az a nagyközönséget minél kevésbé zavarja. Az érintett állatok többségét a felújítás ideje alatt a Szavanna istállóban láthatja a közönség. A bruttó 412 millió forintos költségvetésű beruházás a tervek szerint még az év első felében befejeződik.