Visszaesett a zöldség- és gyümölcstermés mennyisége

Tavaly a korábbi évekhez képest harmadával, a tizennyolc évvel ezelőtti szintre, 2,1-2,2 millió tonnára csökkent a magyar zöldség- és gyümölcstermés mennyisége – állapították meg a Magyar Agrárkamara kertészeti osztályának legutóbbi ülésén.

Az agrárkamara közlése szerint néhány éve még 3 millió tonna körül volt a megszokott termésmennyiség. Tavaly például 10 ezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület – ismertette beszámolójában Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.

A kertészek jelenleg 105 ezer hektár termőterületet használnak. A szakember szerint a csökkenést kiváltó okok összetettek. Az egyik legfőbb a szürke- és feketegazdaság hatása. Ennek mérséklésére a szervezet kezdeményezi az őstermelői státusz felülvizsgálatát. Több tízezerre tehető ugyanis azoknak a száma, akiknek nincs köze az őstermelőkhöz, az őstermeléshez, csak annak kedvező adózási és elszámolási lehetőségeit kihasználva ügyeskednek a piacon.

A csökkenés másik oka a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszközhiány miatt nem tudnak fejlődni. Erre jó megoldás lehet – spanyol példa alapján – egy agrárbank létrehozása, amely képes lenne az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot. Jövedelemalapon ugyanis beruházásokra a mostaninál több pénzt nehéz biztosítani. Ez pedig már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb hányada kerül vissza közvetlenül a termelőkhöz. Korábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza – ismertette az ülésen Soltész Miklós, a Kecskeméti Főiskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának elnöke.

A szakember szerint átalakult a világ gyümölcspiaca más téren is. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés és értékesítés volt a meghatározó. Ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez utóbbi a jövőben csak fokozódik – vélte a szakértő –, ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncokban vásárolják az emberek. Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot – például Hollandiában és Belgiumban –, de Magyarországon is 60-70 százalékra tehető.

A kereskedelmi láncok viszont nagy tételben igényelnek árut, állandó minőséget folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek, például a termelői értékesítő szervezetek (tész) képesek. De ma még piaci arányuk Magyarországon alig éri el a 20 százalékot. Fejlődésüket és térnyerésüket a tőkehiány és bizonyos – az összefogást kétkedve figyelő – szemlélet is hátráltatja – húzza alá közleményében a köztestület.

(MTI)