Szepessy Zsolt az MTI-nek hétfőn úgy fogalmazott: fel kell hívni a törvényi szabályozások közötti anomáliákra a figyelmet. Ebben az esetben ugyanis az Alkotmánybíróság azt mondta, joga van a szülőnek úgy nevelni gyermekét, ahogy akarja. Több esetben pedig – az önkormányzat feljelentése alapján – elmarasztalták a szülőt (felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság őket), mert nem járatta gyerekét iskolába. Ha az önkormányzat nem alkalmazhat semmiféle szankciót, akkor hogyan kérheti számon ugyanezt az állam? – tette fel a kérdést a monoki polgármester.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy nemcsak a válság, hanem az aluliskolázottság, az oktatás hiánya is növeli a munkanélküliséget. Jó lenne már megláttatni a törvényt alkotókkal, hogy „gyakorlatilag azok a törvények, amelyek ezt szabályozzák, rosszak” – fűzte hozzá. Szepessy Zsolt kitért arra: ezen indokok alapján az Összefogás Párt népszavazást kezdeményez. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ne kapjanak segélyt azok a szülők, akik nem járatják iskolába gyermeküket.
Az összeget a helyi gyermek- és családvédelmi központokhoz utaltatná a polgármester, így közvetlenül a gyermekre lehetne fordítani a pénzt. Szepessy Zsolt közölte: Monokon akinél „visszatartották a pénzt, azt okkal és joggal” tették. Az önkormányzatnak addig nem áll szándékban semmit sem fizetni, amíg jogerős bírósági határozat erre nem kötelezi.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei monoki képviselő-testület 2008 tavaszán döntött úgy, munkához köti a szociális segélyek folyósítását, illetve arról is határozott, hogy a szülők csak akkor kapják meg az adható segélyeket, ha járatják óvodába, iskolába gyermekeiket. A szociális kártyáról tavaly októberben döntöttek. A döntés szerint a szociális segély 60 százalékát kártyára utalja az önkormányzat, 40 százalékát pedig készpénzben kapják meg az érintettek.
(MTI)
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
