Ellenőrzés nélkül működik az uniós pályázati rendszer

Esetenként a stratégiai célkitűzésekkel ellenkező fejlesztésekre is lehet pályázni uniós forrásokra Magyarországon, a pályázatok előkészítése pedig nem kellően átlátható egy szerdán bemutatott kutatás szerint.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kara (ELTE TÁTK) és a Soteria Alapítvány az „Egy lépés előre, kettő hátra…” című, Budapesten bemutatott kutatásában a fogyatékkal, vagy mentális problémával küzdő emberek életkörülményeinek javítására hivatott pályázatokat elemezte. A szakértők kimutatták, hogy esetenként a kormánydöntéssel elfogadott operatív programokban foglaltaktól gyökeresen eltérő célkitűzések szerepelnek az éppen e programok alapján összeállított akciótervekben.

A tájékoztatón elhangzott: külön törvényben és az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is előírt cél a nagy létszámú bentlakásos intézmények megszüntetése, azok felváltása családi jellegű lakóotthonokkal. Az elvek és a gyakorlat azonban nincs mindig összhangban. 1996 és 2006 között például összesen 22 milliárd forint magyarországi forrásból fejlesztették, ezeket az egyebek között emberjogi szempontból kifogásolható, a külvilágtól elzárt óriási intézeteket, holott már az 1998-ban elfogadott esélyegyenlőségi törvény is a felszámolásukat irányozta elő.

2004 és 2006 között 8 milliárd forintból támogatták a nagy létszámú intézetek fejlesztését, a következő kétéves periódusban, 2007-2008-ban pedig 10 milliárd forintot fordítottak homlokegyenest ellenkező célra, az egyéni életvitelt és a társadalmi beilleszkedést elősegítő lakóotthoni elhelyezés támogatására. „Ilyen pazarlást nálunk gazdagabb országok sem engedhetnek meg magunknak” – mondta Bugarszki Zsolt kutatásvezető.

Az elemzés alapján az uniós források felhasználása is ellentmondásos – tette hozzá. Még tavaly is készült két olyan pályázati konstrukció, amelyek révén a nagy létszámú intézmények fejlesztésére lehetett volna uniós pénzhez jutni. Ezt csak 21 nemzetközi és magyar civil és szakmai szervezet összehangolt tiltakozó akciójával sikerült megakadályozni – mondta.

A kutatók szerint a fő probléma az, hogy társadalmi ellenőrzés nélkül és kevéssé átláthatóan működnek a pályázat-előkészítő munkacsoportok, amelyek érdekcsoportok nyomására sikerrel írhatják felül a stratégiai célkitűzéseket, ezért az átláthatóság növelésére és az ellenőrzés fokozására van szükség a döntés-előkészítésben.

(MTI)