Ezért a köztestület és a FruitVeB közösen kérte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy a szakma egyetértése nélkül a jogszabály ne kerülhessen kihirdetésre.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt hosszú egyeztetési folyamatot követően tavaly év végén fogadta el az Országgyűlés. A törvény egy része vonatkozik a növénytermesztésre, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb – évente megközelítőleg százezer – alkalmi munkást foglalkoztatják.
A törvény előkészítése során azonban – úgy tűnik – hiába volt több hónapon keresztül egyeztetés a kormány, az egyes minisztériumok és a szakmai szervezetek között, mert a törvényben nem vagy csak kis részben vették figyelembe azokat a felvetéseket, melyeket az agrárszakmai szervezetek képviseltek – állapítják meg a szervezetek.
Ellehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása
Hozzáteszik: valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy áprilistól, a törvény tervezett hatálybalépésétől számottevően megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek e terület szabályozásáról új törvényt, mert a régebbi szabályozást sok konfliktus terhelte.
Most az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy az eddigieknél is bonyolultabb lett az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Életszerűtlen – és kivitelezhetetlen is –, hogy egy emberről 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni. Ezt követően pedig azokat még a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságokhoz is el kell juttatni.
Óriási adminisztráció
A növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan munkacsúcsok idején foglalkoztatják – például hibrid kukorica címerezése vagy a kertészeteknél a gyümölcsszedés, metszés –, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Ekkora mennyiségű adminisztrációt lehetetlen reggel munkakezdésig elvégezni, tekintve, hogy e munkáknál nagy a fluktuáció, napról napra változik a napszámosok személye.
A jogszabály előírja azt is – holott ennek eltörlését még a törvény elfogadása előtt minden fórumon javasolta a szakma –, hogy agrárüzemenként egy évben maximum 10 ezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Példaként ismertetik: egy hektár hibrid kukorica kézimunka-igénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az 1500 órát, egy nagyüzem ennek alapján évente alig hat hektár művelésére vehetne fel alkalmi munkást, szemben a ténnyel, hogy akár több száz hektárnyi vetőmagtermesztésre felhasznált területe is van.
De a munkaidőkorlát előírása a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott 1000-1500 az egy hektárra szükséges kézimunkaerő-igény. Itt maximum 10 hektáros gyümölcsöst lehet a törvény szerint alkalmi munkásokkal műveltetni.
Mártonffy Béla, a FruitVeb ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: a jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását.
Ésszerűtlen előírások
Belátható ugyanis, hogy ez év április elsejétől a szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt a termelők kiszolgáltatottsága fokozódik. A munkaügyi ellenőrzések során több százezer forintos büntetés kifizetése után a gazdaságok a munkaügyi előírások akár apróbb megszegése miatt is elveszíthetik nemzeti és uniós támogatáshoz való jogosultságukat – hívja fel a figyelmet.
Az agrárszakma határozottan elutasítja és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet továbbrontását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti. Emellett több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása is veszélybe kerülhet, valamint a feketegazdaság is tovább növekedhet.
Vannak az unióban olyan országok, ahol ezt a kérdéskört maguk optimálisan szabályozták, ennek alapja a helyi sajátosságok figyelembevétele, mint például Spanyolországban – mondta a szakember. Hozzátette: a törvény-előkészítési egyeztetések kezdeti szakaszában vettek csak részt, az ellenvélemények kifejtése után ugyanis nem kaptak meghívót a továbbiakra.
(MTI)

Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére