Számos kérdést nem szabályoz az új polgári törvénykönyv

A Pécsi Ítélőtábla elnöke szerint az új polgári törvénykönyv (Ptk.) számos a közhatalmat gyakorló intézmények polgári jogi felelősségével kapcsolatos kérdést nem szabályoz. Ugyanakkor az utóbbi években megszaporodtak az ügyészséggel, bírósággal szembeni kártérítési és személyiségi jogi perek, ahol általában az adott bíróság eljárásból való kizárása a cél. • Répássy: Több mint pofátlanság pénzért magyarázni a Ptk.-t

Lábady Tamás az ügyészek polgári jogi felelősségéről rendezett hétfői, budapesti nemzetközi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi években megszaporodtak az ügyészséggel, bírósággal szembeni kártérítési és személyiségi jogi perek, bár a keresetek döntő többsége megalapozatlan, és a bírók ellen indított keresetek többségének hátterében az adott bíróság eljárásból való kizárása a cél. Mint elmondta, a közhatalmi tevékenység során a bírók és az ügyészek a bíróság és az ügyészség nevében járnak el, így az e tevékenységükkel összefüggő személyiségi jogi és kártérítési igények sem személy szerint velük, hanem csak a közhatalmi szervekkel szemben érvényesíthetőek.

Emlékeztetett arra: több mint tízéves kodifikációs munka eredményeként az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet, amelynek a közhatalmi szervek felelősségét érintő része 2011. január 1-jén lép hatályba. A kódex számos kérdésben az elvi tételek kialakítását továbbra is a jogalkalmazási gyakorlatra hagyja – szögezte le az ítélőtábla elnöke. A kódex a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség szabályai között foglalkozik a közhatalom gyakorlása során okozott kárért való felelősséggel, erről két paragrafus és négy bekezdés szól. A törvény egységesen szabályozza a közigazgatási jogkörben okozott kár felelősségi szabályát és ezt a szabályozást egy utaló normával kiterjeszti a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott felelősségre – ismertette Lábady Tamás.

A kódex szerint a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt hatósági jogalkalmazó tevékenységgel vagy annak elmulasztásával okozták, és a kárt rendes jogorvoslattal nem lehetett elhárítani. Ez a szabály azonban csak részben van tekintettel az utóbbi évek joggyakorlatára, és számos problémát fog felvetni, többek között azt, hogy miként értelmezhető a jogalkalmazói tevékenység, milyen széles kört von be a bírói gyakorlat ebbe a szóba – vetette fel aggályait. Kérdésesnek tartja azt is: figyelembe kell-e venni például a közhatalmi tevékenység fogalmával kapcsolatos polgári jogegységi döntést (ami részben felülírta a korábbi bírói gyakorlatot), amely szerint a nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság a büntetőeljárás során bűnjelként lefoglalt dolgot közhatalmi tevékenysége részeként őrzi, kezeli, gondoskodik az őrzéséről, s az ennek során bekövetkezett kárért a közhatalmi jogkörben okozott kárért való felelősség alapján kell eljárni.

Nem szabályozza a törvény a bírói gyakorlatban dogmává erősödött doktrínát, amely szerint a kirívóan súlyos jogalkalmazási és jogértelmezési hiba, hiányosság megalapozza a felelősséget. Nem foglal állást abban a kérdésben sem, hogy a mérlegelés eredményeként hozott határozat mikor vezethet, vezethet-e egyáltalán kártérítési felelősséghez – sorolta. Hozzátette: a törvény nem rendelkezik arról, hogy a közjegyzőkre, rendőrökre, bírósági végrehajtókra is alkalmazni kell-e; nem derül ki, hogy a bírói gyakorlat által kialakított elvek irányadóak-e az új kódex kapcsán is. Az új Ptk. nem szól – az Európai Unió erősödő gyakorlatával szemben – az állam jogalkotással, jogalkotás elmulasztásával kapcsolatos felelősségéről sem.

A kódex egy része május 1-jén lép hatályba, így például az a szabály is, amely a személyhez fűződő jogok közé adoptálja a bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogot és megsértésének szankcióit. Vagyis, hogy a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a bíróság előtti eljárás tisztességes lefolytatásához és az eljárás ésszerű időn belüli befejezéséhez való jogra, illetve a jogsértést elszenvedő sérelemdíjra (nem vagyoni kártérítésre) és kártérítésre tarthat igényt, ha a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem volt orvosolható.

A kódex azonban korlátozza a közhatalmat gyakorló, közfeladatot ellátó személyek alanyi jogait: ha ezeknek a személyeknek a jó hírnevét, becsületét a közhatalom gyakorlásával, illetve ellátásával összefüggésben sértették meg, a személyhez fűződő jogok megsértéséhez fűződő jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatók, ha a jogsértésre a jogsértő szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása miatt került sor – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a jogvédelemnek ilyen korlátozása legalábbis vitatható, hiszen az emberi jogi egyezmény kifejezetten lehetővé teszi a véleménynyilvánítás szabadságát a bíróság tekintélyének megóvása érdekében.

(mti)