25-én már nem lehet töredékszavazatot szerezni

Az országgyűlésiképviselő-választás második fordulójában az a jelölt nyeri a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, a többi jelöltre adott szavazatok már nem csúsznak fel az országos listákra, azok „elvesznek”, ellentétben az első fordulóval. Ott ugyanis töredékszavazatként hasznosulnak a vesztes jelöltekre leadott szavazatok, az országos listáról ezek alapján e jelöltek pártjai mandátumot kaphatnak.

Az egyéni választókerületből az országos listára kerülnek azok a szavazatok, amelyeket a választás első érvényes fordulójában adtak le olyan pártjelöltre, aki nem nyerte meg az egyéni mandátumot a választókerületben.

Az országgyűlésiképviselő-választás második fordulójában szavazást csak abban az 57 egyéni választókerületben tartanak, ahol az április 11-i első fordulóban egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét. Abban a 119 választókörzetben, ahol már az április 11-i első fordulóban a voksok több mint 50 százalékát megszerezte, és így győzött egy egyéni jelölt, a választás eredményének jogerőre emelkedésével az is eldőlt, hogy mely pártok (az alulmaradt jelölteké) jutottak töredékszavazatokhoz.

A második fordulóban már nem lehet töredékszavazatot szerezni. Április 25-én az dől el, hogy a „nyitva maradt” választókörzetekben ki kapja a legtöbb voksot, s szerzi meg ezzel az egyéni mandátumot. A vesztes jelöltek pártjai már nem nyernek újabb töredékszavazatokat. Az országos listáról „alapból” 58 mandátumot osztanak ki, ám a mostani választáson 6, a területi listáról „felcsúszó” mandátummal együtt már 64 képviselői hely vár elosztásra. A második forduló akkor lesz érvényes (egyéni választókerületenként külön-külön), ha azon a választópolgárok több mint negyede részt vesz, és az egyik jelölt több szavazatot kap a többinél. Szavazategyenlőség esetén időközi választást kell kiírni.

(MTI)