Befutott a MÁV vonata a 150 éves kotori vasútállomásra

Horvátok és magyarok közösen ünnepelték meg szombaton a határon fekvő horvátországi Kotorban (Kotoriba), hogy 150 évvel ezelőtt nyílt meg a Nagykanizsa és az akkor még osztrák, ma szlovén Pragersko közötti vasútvonal.

Ivo Josipovic államfőt és több horvát kormánytagot, valamint a Magyarországról meghívott vasutas vezetőket több ezer ünneplő fogadta a horvát település szintén másfélszáz éves vasútállomásán. A közös ünneplésre Budapestről a MÁV Nosztalgia Kft. 109.109-es gőzmozdony vontatta, korhű kocsikból álló szerelvénye futott be a peronokhoz, Zágrábból pedig modern különvonat és egy több mint ötven éves sínautó hozta az ünneplőket.

A horvát államfő szerint – és ezt minden felszólaló hangsúlyozta – a Nagykanizsától Pragerskoig, majd egészen Bécsig és az Adriáig kiépített vasútvonal jelentős gazdasági fejlődést hozott a térség számára. Az európai uniós csatlakozásra váró Horvátország pedig hasonló reményekkel várja a belépést, amely a vasút megújulásában hozhat előrelépést és ezzel a tervekhez anyagi támogatást. Horvátország eddig kissé elhanyagolta a vasutat a hajózás és az autópályák támogatásával ellentétben, de uniós pénzügyi forrásokra alapozva nagyarányú vasútfejlesztést terveznek – mondta Marina Dropulic horvát környezetvédelmi, fejlesztési és építésügyi miniszter.

Mosóczi László, a MÁV Zrt. általános vezérigazgató-helyettese szintén a fejlesztéseket említve hangsúlyozta: a Magyar Államvasutak 2013-ig uniós forrásokból 545 milliárd forintot fordít a vasúti folyosók fejlesztésére és a GSM-rendszer kiépítésére. Reményei szerint Horvátország uniós csatlakozásával a két vasúttársaság közötti kapcsolatok az eddiginél is szorosabbá válnak.

A Nagykanizsa és az akkor még szintén magyarországi Kotor között 1860-ban elkészült vasúti szakasz történelmi jelentőségű volt az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő nemzetek számára. A vasút mentén fekvő olasz, osztrák, szlovén, horvát és magyar települések számára egyaránt hatalmas fejlődési lehetőséget biztosított a sínpálya, Nagykanizsától először Bécs, majd egy-két évvel később már Buda, Trieszt és Fiume (Rijeka) felé nyílt meg a gyors közlekedési és áruszállítási lehetőség az akkori Déli Vasúttársaság jóvoltából.

(mti)