Békés demonstráció gépfegyverekkel

Békés demonstráció gépfegyverekkel – nagyjából ezekkel a szavakkal jellemezhető a fegyverbarátok virginiai demonstrációja a The Washington Post tudósítása szerint. Az eseményt az a Mike Vanderboegh fegyverjogi aktivista szervezte, aki korábban a demokrata képviselők ablakainak betörésére buzdított. Az izlandi vulkán továbbra sem pihen, a más országokban rekedt emberek pedig egyre kreatívabb módszerekkel igyekeznek folytatni mindennapi életüket. Egy brit kereskedelemtanár például webkamerán át oktatja Sibford Ferris-i diákjait Spanyolországból – írja a BBC.

The Washington Post (washingtonpost.com)

Békés demonstráció gépfegyverekkel – nagyjából ezekkel a szavakkal jellemezhető a fegyverbarátok virginiai demonstrációja. Az eseményt az a Mike Vanderboegh fegyverjogi aktivista szervezte, aki korábban a demokrata képviselők ablakainak betörésére buzdított.

A Fort Hunt Parkban összegyűlt mintegy 75 férfi és nő büszkén mutogatta a fegyvereit: AK–47-es géppisztolyok a vállon, pisztolyok az övben – egy Obama elnök által aláírt törvény ugyanis immár lehetővé teszi a nyílt fegyverviselést szövetségi földön. A csapat azonban korántsem a demokrata elnököt támogatni érkezett a parkba, épp ellenkezőleg.

Vanderboegh rögtön a demonstráció elején elővette tégláját: korábbi, szerinte szükséges és népszerű kampányának legfőbb kellékét. A férfi ugyan száz meg ezer betört ablakú demokrata főhadiszállást képzelt el eredetileg, azzal a néhány tucattal is elégedett azonban, mely végül valóban erre a sorsra jutott. „Én csak az országot a polgárháború felé sodró törvényhozók figyelmét szerettem volna felhívni – mondja a Három Százalék nevű fegyverjogi csoport vezetője. – Mielőtt bárkinek baja esik.” A vezér ezután John Locke szavait idézte: „Jöhet olyan idő, amikor az emberek már nem tartoznak kötelességgel a kormányuk felé”.

A fegyveresek megtapsolták a filozófust. „Ezt nem érti meg a másik oldal – tette hozzá immár a saját szavaival Vanderboegh. – Nem hátrálunk meg többé! Nem! Egyetlen centit sem.” Valóban, a „patrióta” mozgalom egyre nagyobb teret kap mind a médiában, mind az emberek körében. A Pew központ legújabb felmérése szerint a válaszadók 77 százaléka elégedetlen a szövetségi kormánnyal, ez az elégedetlenség pedig radikális csoportokat szül. 2009-ben a Southern Poverty Law Center adatai szerint 363 új nacionalista szerveződést regisztráltak, ez két és félszer annyi, mint az előző évben.

Ehhez képest azonban viszonylag gyérnek mondható a tüntetésen való részvétel: a 75 ember Vanderboegh szerint is „bosszantóan kevés”. Ha a számok csalódást is okoztak, az elkötelezettséggel nem volt probléma: Tim Hammond például Kaliforniából, az ország másik végéből érkezett. A két pisztollyal, puskával és nem kevés tölténnyel érkező férfi szerint Obama maga az Antikrisztus – „vagy ha nem az, hát valami nagyon hasonló”. Hammond szerint hamarosan eljön a vég, a szakadás. „Még idén ősz előtt” – jósolja a fegyverbarát.

A demonstrálók – fenyegető fegyvereik ellenére – igyekeztek hangsúlyozni a tüntetés békés voltát. Nem engedtek töltött fegyvert a tömegbe, az egyik résztvevő unokája pedig elénekelte a nemzeti himnuszt. Ezt követően azonban újra keményebb hangú beszéd következett: Vanderboegh elmondta, reméli, sikerült megértetnie üzenetét a demokratákkal. „Ha ez így folytatódik, idővel eljön az a sarkalatos pont, amikor meghalnak majd a bűnösök és az ártatlanok egyaránt, csak azért, mert ők (a demokraták) képtelenek voltak megérteni a valódi helyzetet” – figyelmeztetett.

BBC (bbc.co.uk)

Az izlandi vulkán továbbra sem pihen, a más országokban rekedt emberek pedig egyre kreatívabb módszerekkel igyekeznek folytatni mindennapi életüket. Egy brit kereskedelemtanár például webkamerán át oktatja Sibford Ferris-i diákjait Spanyolországból.

Chris Orr, a Sibford School oktatója pénteken tért volna vissza a nyaralásából, az Eyjafjöll azonban közbeszólt. Orr azonban úgy gondolta, attól, hogy személyesen nincs ott, még képes órákat adni: egy internetkávézó és az osztályteremben felállított webkamera megoldotta a problémát. „Nem hagyhatom, hogy elmaradjunk a munkával – mondta a tanár. – A tanterv adott, az óráknak folytatódniuk kell.”

Orr szerint a diákok, miután túltették magukat az egyedi módszer bevezetésén, hamar megszokták a dolgot, és „most már olyan, mintha valóban ott lennék velük a teremben”. Az akció az iskola igazgatóját is lenyűgözte. „Úgy tűnik, Mr. Orr számára 900 kilométer nem akadály” – mondta.

Nagy-Britanniában több iskola küzd komoly gondokkal a külföldön rekedt tanárok miatt, egyes helyeken csak bizonyos osztályokban van tanítás.