Egyre több a horgász Zala megyében

Évről évre nő a horgászok száma Zala megyében; tavaly közel 16 400 horgászjegyet váltottak ki, kétezerrel többet, mind három évvel korábban - tájékoztatta Ernszt Tamás, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) halászati felügyelője az MTI-t.

A halfogási naplók adatai szerint a tavalyi horgászzsákmány meghaladta a 150 tonnát. Legnagyobb arányban – mintegy 87 tonna mennyiségben – pontyot sikerült kifogni. A ragadozó halak közül 7 tonna süllő, 5 tonna csuka, 3,3 tonna harcsa, és mindössze 1,1 tonna balin akadt horogra. A kifogott zsákmány közel egyötöde, mintegy 33,5 tonna „méretkorlátozással” nem védett hal volt. Az elmúlt évben legnagyobb arányban pontyot telepítettek a zalai horgászvizekbe; a 146 tonna telepített hal 85 százaléka volt ponty. A ragadozók közül 6 tonna süllő és 4,2 tonna csuka került a tavakba, vízfolyásokba. A horgászati lehetőségeket áramláskedvelő halfajok telepítésével is bővítették; így tavaly menyhalat, jászkeszeget és folyóvízi vegyeskeszeget is telepítettek a nyugat-zalai vízfolyásokba. Idén kora tavasszal háromnyaras, kifogható méretű pontyok telepítésével pótolták a halállományt. A telepítés előnevelt, 3-4 centiméteres csukák, süllő, balin és jászkeszeg kihelyezésével folytatódik.

Ernszt Tamás szerint egyre többen a horgászatban találják meg a pihenés legkedvezőbb, anyagilag is elérhető formáját, a kifogott és megtartható hal pedig szerepet játszik a családok élelmezésében is. A horgászat az ifjabbak körében is egyre népszerűbb, több mint 1800 tizennégy év alatti váltott horgászjegyet, a felnőttek közül pedig több mint ötszázan tettek sikeres horgászvizsgát az elmúlt évben. A halászati felügyelő beszélt arról is, hogy a horgászjegyet váltók 15 százaléka külföldi állampolgár. A kedvező földrajzi elhelyezkedés miatt elsősorban horvát, osztrák és szlovén vendéghorgászok jelennek meg a megyében, akik elérhető távolságban változatos horgászvizekkel találkozhatnak.

A megyében jelenleg 54 halászati vízterület van, de a horgászvizek száma folyamatosan bővül. A kavics és tőzeg bányászata során visszamaradó bányatavak is hasznosíthatók és a víztározók építésével is bővülnek a lehetőségek. A zalai tavak, vízfolyások híresek a horgászlehetőségeiről – fűzte hozzá. A Kis-Balatont csodálatos madárvilág veszi körül, a kétezer hektáros, halban gazdag víztározó kiváló zsákmányszerzési lehetőséget jelent. A klasszikus tóparti horgászatot kedvelők választhatják a Pölöske, Zalaszentmihály vagy Pötréte környéki, „csukás, süllős” tőzegbánya-tavakat.

A vízfolyásoknál – Kerka, Mura, Zala folyó mentén – azok a barangoló horgászok is megtalálják számításaikat, akik „legyezve, pergetve, úsztatva” fedezik fel a vízterületeket. Az állandóan változó vízszint változatos mederviszonyokat teremt, így más és más haltartó helyek alakulnak ki.

(MTI)