Havi nyolcszázezerbe kerül egy házi őrizetes ellenőrzése

A házi őrizetben lévők folyamatos ellenőrzését lehetővé tevő miniszteri rendelet a múlt hét végén lépett hatályba; az MTI számítása szerint jelenleg havi nettó nyolcszázezer forintba kerül egy házi őrizetes folyamatos őrzése.

Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter márciusban módosította a házi őrizet végrehajtásáról szóló 2003-as IM-BM együttes rendeletet. E szerint a rendőrség a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését folyamatos rendőri ellenőrzéssel látja el, ha az előzetes letartóztatás tartama a büntetőeljárásról szóló törvény szerint lejárt és a bíróság ezt követően házi őrizetet rendelt el, feltéve, ha a bíróság nem rendelt el technikai nyomkövető eszközzel való megfigyelést, illetve ha az ellenőrzés eseti ellenőrzéssel, járőr útján nem biztosítható.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI érdeklődésére csütörtökön azt közölte: 241 házi őrizetest kell ellenőrizniük, közülük 35-en vannak, akiket az új rendelkezés érint. A házi őrizeteseknek mintegy fele a BRFK hatáskörébe tartozik.

Az MTI számításai szerint egy házi őrizetes ellenőrzéséhez nyolc rendőr szükséges, mivel a járőrpárok 24 órás szolgálatot követően 72 órás pihenőidejüket töltik. Nettó százezer forintos költséggel számolva így havi szinten nettó 800 ezer forintba kerül egyetlen házi őrizetes folyamatos figyelemmel kísérése.

A márciusi rendeletmódosítás előzménye, hogy a „fekete sereg” elnevezésű bűnszervezet vád szerinti vezetőjét, Magyar Róbertet a három évig tartó előzetes letartóztatásából házi őrizetbe helyezték, de vélhetően január 16-án megszökött, azóta ismeretlen helyen tartózkodik.

A jelenleg hatályos büntetőeljárási törvény szerint, ha az előzetes letartóztatás tartama a három évet eléri, akkor megszűnik az előzetes letartóztatás. Ha az ezt követően elrendelt lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet szabályát megszegi az érintett, újra előzetes letartóztatásba helyezhető.

Tavaly nyáron megváltozott ez a szabály, de az új rendelkezés csak idén júliusban lép hatályba. E szerint, ha a bűncselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a hároméves szabály két évre csökken. Abban az esetben azonban, ha tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő a bűncselekmény, az előzetes letartóztatás tartama négy évre nő.

Magyar Róbert előzetes letartóztatását 2008 szeptemberében szüntették meg. Így, ha akkor hatályban lett volna a négyéves szabály, 2009 szeptemberében szüntették volna meg a kényszerintézkedést, mivel még nem született meg a büntetőperben az elsőfokú ítélet.

Magyar Róbert házi őrizetének ellenőrzésénél több rendőr mulasztását is megállapította az a rendőrségi belső vizsgálat, amelyet a vádlott eltűnése után rendelt el Budapest rendőrfőkapitánya. A vizsgálat hét rendőr fegyelmi felelősségét vetette fel, két rendőr esetében pedig bűncselekmény, szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétsége is felmerült.

(MTI)