Százharminc éve született a hős embermentő, Reviczky Imre ezredes

A második világháború poklában is akadtak olyan mély humanizmusról tanúságot tett tisztek, akik a rájuk bízott, a parancsnokságuk alá került emberek sorsát, megóvását tekintették a minden mást felülíró legfőbb erkölcsi parancsnak. Közülük is kiemelkedik revisnyei Reviczky Imre ezredes, posztumusz vezérőrnagy, aki a vészterhes időkben a saját életét kockáztatva majd negyvenezer munkaszolgálatos, nagyobb részt zsidó honfitársunk életét mentette meg. Reviczky ezredest, a hős embermentőt, aki a kommunista diktatúra éveiben mindenétől megfosztva, szívbeteg emberként csak nehéz fizikai munkával, szénlapátolással tudta fenntartani magát és a családját, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet -a holokauszt áldozatainak és hőseinek izraeli emlékhatósága- 1965-ben az elsők között részesítette a Világ Igaza kitüntetésben.

Reviczky Imre ezredes csaknem negyvenezer emberéletet mentett meg Forrás: Magyar Nemzet

Igaz emberként viselkedett a világháború vérzivatarában is

Reviczky alezredes az első intézkedései egyikével leváltotta a szadista keretparancsnokokat és szigorúan megtiltott mindenféle önkényeskedést az alakulatánál. Bevezette, hogy a munkaszolgálatosokat is ugyanazok a kedvezmények illessék meg, mind az élelmezés, mind az egészségügyi ellátás, mind pedig a szabadságolások területén, mint a sorállományú katonákat. 

A zsidó és román alárendeltjeit egyaránt az „uraim”, a „fiaim” vagy a „bajtársaim” megszólítással illette,

és biztosította számukra a hozzátartozóikkal való rendszeres kapcsolattartást is.

A legnagyobb emberséggel viseltetett a jogfosztott munkaszolgálatosokkal is  Fotó: Horthy-korszakot Kutatók Társasága is

 1944. március 19-e, az ország német megszállása után több ezer fiatalkorú, vagy éppen túlkoros zsidó férfit hívott be az alakulatához, hogy megvédje őket a májusban elkezdett tömeges deportálásoktól. 

Hadi érdekekre hivatkozva többször is megtagadta, hogy embereket vezényeljenek el az alakulatától, akikre a biztos deportálás várt volna. 

1944. október 15-e, Horthy kormányzónak a háborúból és a német szövetségből való sikertelen kiugrási kísérlete után, amikor a nyilasok vették át puccsszerűen a hatalmat, román alárendeltjeit menekülésre biztatta, és aktívan elősegítette, hogy a zsidó munkaszolgálatosai se kerülhessenek a németek vagy a nyilasok kezére.

A Szálasi-féle nyilas puccs után menekülésr biztatta az embereit  Fotó: Bundesarchiv, Bild

 1945 februárjában ezért a nyilasok „hűtlenség” vádjával letartóztatták, és a Sopronkőhidai fegyházba hurcolták. A neki szánt halálos ítéletet csak a Vörös Hadsereg gyors előretörése és a nyilasok nyugatra menekülése hiúsította meg. Reviczky Imre alezredest 1945-ben az új rendszer Honvédelmi Minisztériumának Igazoló Bizottsága hivatalosan is leigazolta, így ezredessé előléptetve tovább szolgálhatott a demokratikus hadseregben. 

1949-ben a totális kommunista hatalomátvétel után azonban az embermentő ezredes mint „horthysta tiszt” gyorsan a Rákosi-diktatúra célkeresztjébe került; 1950. február elsejei hatállyal elbocsátották a hadseregből, majd a rá következő évben megfosztották a nyugdíjától is; a fiát, a szintén hivatásos tiszt Reviczky Ádámot pedig koholt vádakkal bebörtönözték.

A Rákosi-diktatúra idején elbocsátották a hadseregből, és elvették a nyugdíját is  Fotó: Óbudai Anzix

 Reviczky ezredes súlyosan megrokkant egészséggel és minden anyagi jövedelem nélkül, mint 75 százalékos hadirokkant, végül a Tüzelőanyag-kereskedelmi Vállaltnál tudott csak elhelyezkedni segédmunkásként, ahol nehéz fizikai munkával, szénlapátolással kereste meg a mindennapi kenyeret saját maga, és a családja számára. A nyugdíját alig egy-két hónappal az 1957. február 16-án bekövetkezett halála előtt kapta csak vissza, a neki hálás erdélyi megmentettjeinek köszönhetően. 

Rehabilitálásának szükségességét a romániai Előre követelte először, amit  az Esti Budapest is átvett 1956 politikai olvadásának hónapjaiban. 

Ennek hatására, és a hősiességét elismerve a hatóságok  visszaadták az ezredesi nyugdíját, amit azonban már nem sokáig élvezhetett. A katonai tiszteletadás mellett és a római katolikus szertartás szerint megtartott temetésén az izraelita hitközség főrabbija is megjelent, hogy a megmentettek nevében kifejezze háláját és lerója kegyeletét az ezredes emléke előtt.

Méltón őrzi emlékét a hálás utókor

Reviczky Imre ezredest az embermentő tevékenységéért, a zsidó munkaszolgálatosokkal szembeni kegyetlenkedések ellen szintén határozottan fellépő vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredessel, volt honvédelmi miniszterrel együtt a jeruzsálemi Jad Vasem 1965-ben az elsők között részesítette -őt már sajnos, csak posztumusz-, a Világ Igaza kitüntetésben.

Reviczky ezredes, és Nagy Vilmos vezérezredes az elsők között kapták meg a Világ Igaza kitüntetést   Fotó: Wikipedia

 Reviczky ezredes emlékére az izraeli Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége 1957 nyarán Jeruzsálemben egy ötven fából álló ligetet létesített, amit Reviczky Imréről neveztek el. Az ezredes által megmentett túlélők számos módon adták tanújelét hálájuknak mind Izraelben, mind pedig Romániában. 

Így például Izraelben négy városban is utcát nevezet el Reviczky ezredesről. 

Saját hazájában azonban még bő másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy Reviczky ezredes hősies embermentő tevékenysége a szélesebb magyar közvélemény előtt is ismertté válhasson, amiben komoly szerepet játszott a fiának, Reviczky Ádámnak az édesapja emlékére megírt Vesztes háborúk – megnyert csaták című könyve is. 

Reviczky Imre emléktáblája Nyíregyházán  Fotó: Wikipedia

A rendszerváltás után 1991. december 15-én a nyíregyházi honvéd hagyományőrzők kezdeményezésére a köztársasági elnök posztumusz vezérőrnaggyá léptette elő. 2018 novemberében -Kerényi Imre kezdeményezésére-, Reviczky vezérőrnagy Fiumei úti sírkertben felállított emlékművét, Stremeny Géza szobrászművész alkotását, katonai tiszteletadás mellett avatták fel. 

2024 augusztusában vitéz Habsburg-Lotharingiai József Károly főherceg, a Vitézi Rend főkapitánya Reviczky Imre vezérőrnagyot a magyar haza érdekében végzett kiemelkedő tevékenységének elismeréseként posztumusz vitézzé avatta.

Reviczky Imre síremléke a Fiumei úti sírkertben   Fotó: Nemzeti Örökség Intézete

 Születésének 130-ik évfordulója alkalmából 2026. november 5-én a Fiumei úti sírkertben, az emlékművénél tartott megemlékezésen a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Kürtös László Antal miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Izrael állam nevében pedig Maya Kadosh nagykövet méltatta Reviczky Imre vezérőrnagy emberek ezreinek életét megmentő önfeláldozó és hősies tevékenységét. Az ünnepi beszédek elhangzása után Reviczky Imre szobránál katonai tiszteletadás mellett helyezték el a Honvédelmi Minisztérium koszorúját. 

Katonai tiszteletadás mellett koszorúzták meg a síremlékét 2026. november 5-én, születésének 130. évfordulója alkalmából  Fotó: Honvédelem/Pintér Ákos

A Hadtörténeti Intézet és Levéltár képviseletében Maruzs Roland ezredes, parancsnok, a Nemzeti Örökség Intézet nevében Móczár Gábor főigazgató, továbbá Reviczky vezérőrnagy leszármazottai koszorúztak. Maya Kadosh, Izrael állam budapesti nagykövete pedig egy fehér követ helyezett el a síremléken a kegyelet jeleként. A III. kerületi Reviczky ezredes utcában az évforduló alkalmából  a kerület polgármestere helyezte el a megemlékezés és a kegyelet koszorúját a hős katona emlékművénél.