Három népszavazási kezdeményezést hitelesített csütörtöki ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB), az egyik a katyni vérengzés tényének tagadását büntetné, a holokauszttagadás büntetéséhez hasonlóan. A testület a három kérdést 5:4 arányban hitelesítette, így (amennyiben nem érkezik a hitelesítéssel szemben jogorvoslat az Alkotmánybírósághoz) elindulhat az aláírásgyűjtés. A kezdeményezőknek 200 ezer aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy a kérdésekben az Országgyűlés népszavazást rendeljen el. Érvényes és eredményes népszavazás esetén a parlamentnek a kérdés többségi támogatásának megfelelő törvényt kell alkotnia.
Az elnökválasztási jelöltállítás határideje a vonatkozó törvény értelmében április 26-án telik le. A különböző pártok, illetve politikai szervezetek 100 támogató aláírással eddig az időpontig jelenthetik be jelöltjük indítását a választási bizottságnál. A jelöltség bejelentése után az adott politikai szervezetnek – az elnökválasztáson való indulás feltételeként – május 6-ig újabb 100 ezer támogató aláírást kell összegyűjtenie jelöltje részére. A választási bizottságnak legkésőbb május 31-ig kell hivatalosan bejelentenie az elnökválasztáson indulók nevét. A választási kampány hivatalosan ezt követően indulhat el. A választás szükség esetén megtartandó második fordulójára július 4-én kerülhet sor.
Mint azt a GfK Polonia közvélemény-kutató cég felmérése is kimutatta, Bronislaw Komorowski, a Civil Platform jelöltje a legesélyesebb az elnöki poszt betöltésére. Ha Kaczinsky ikertestvére, Jaroslaw indulna a választáson, a voksok 29 százalékát kapná, míg Komorowskira a választók 63 százaléka szavazna. Hasonló esélyekkel mérkőzhetne meg Komorowskival – szintén a Törvény és Igazság Párttól (PiS) – Zbigniew Ziobro volt igazságügy-miniszter, ebben az esetben Ziobro 29, Komorowski 63 százalékot tudhatna magáénak.
Dönteni kell
A PiS ezen a hétvégén dönti el, melyik jelöltet indítja. Az elnökválasztási jelöltállítás határideje a vonatkozó törvény értelmében ugyanis április 26-án telik le. A jelenlegi helyzetben Lengyelországban azonban egyelőre egyetlen politikai párt sem szaggatja az istrángot jelöltállítás ügyében. Naponta folynak a szmolenszki repülőgép-katasztrófa áldozatainak temetési szertartásai, Moszkvában még mindig húsz holttest (köztük több magas rangú állami hivatalnoké és parlamenti képviselőé) várja az azonosítási, illetve hazaszállítási procedúra befejeződését.
Nem kérnek a portékaárusokból
A PiS-hez hasonlóan a katasztrófa során elvesztő másik nagy ellenzéki parlamenti formáció, a Szociáldemokrata Párt (SLD) sem hozta nyilvánosságra a pótjelölésre vonatkozó személyi elképzeléseit. Ez nem is csoda, hisz mindkét érintett pártnak nehéz lesz Lech Kaczynski (PiS), illetve Jerzy Szmajdzinski (SLD) helyére hasonlóan kiemelkedő képességekkel rendelkező, karizmatikus politikai vezetőt találnia.
Több kisebb politikai mozgalom jelöltje eleve bejelentette visszalépését az elnökválasztáson való induláson, de a nagyobb pártok is arra kényszerülnek, hogy a tragédia árnyékában nemcsak eddigi, de jövőbeni működésük alapelveit is újragondolják. A lengyel társadalom a jelenlegi lelkiállapot fennmaradása esetén ugyanis várhatóan eleve elutasítja majd a korábbi pártcsatározásokra és választási kampányokra jellemző durva és kíméletlen politikai eszközök bevetését.
Ugyanakkor a Newsweek lengyel kiadásának főszerkesztője, Wojciech Maziarski úgy látja, a gyászhét leteltével lassan minden kezdődik elölről. Kijelentette: a „politika” visszatér, jön az érvek-ellenérvek harca, a konfliktusok sora, a rosszindulatú pletykákkal kísért csatározások ideje.
(thenews.pl, wbj.pl)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!