Pecséttel érvényes a szavazólap

Nem tekinthető érvényesnek az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapokat azonban tilos előre lebélyegezni; azokat csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le a bizottság egyik tagja.

Amikor a választó megjelenik a szavazatszámláló bizottság előtt, a bizottság először ellenőrzi a választópolgár személyazonosságát és lakcímét, és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. Ha a polgár szerepel a választói névjegyzékben, akkor a bizottság egyik tagja a szavazólapot a hivatalos bélyegzővel lepecsételi, és a hozzá tartozó borítékkal együtt átnyújtja a választópolgárnak.

A szavazólapokat a nyomdában többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-nyomattal. (Az esti szavazatszámlálásnál a szavazólap eredetiségéről szóló vita esetén így a bizottság akár uv-lámpával is ellenőrizheti a dokumentum hitelességét.) A választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapot. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.

A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében. A második fordulóban már csak egy szavazólapot kapnak a választók, ezen általában három jelölt neve szerepel (négy választókerületben azonban csak kettő). Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x-jellel) lehet.

A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen. Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használata nem kötelező. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egy szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapot, azt borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.

Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és azt bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.

(MTI)