67-szer lépett akcióba a bűnbanda

Megállapodást kötött az ügyészség egy 2008-ban elfogott, nyolctagú bűnözőcsoport tagjaival, akik három megyében 67 esetben vittek el kazánokat és egyéb műszaki berendezéseket épülő ingatlanokról. Ha a bíróság is elfogadja a megállapodást, akkor tárgyalásról való lemondás keretében születhet meg az ítélet – közölte Kopasz Zsolt, a Kecskeméti Városi Ügyészség vezetője szerdán.

A megállapodásban a vádlottak vállalták, hogy a bűnösségükre is vonatkozó részletes beismerő vallomást tesznek és elfogadják az ügyészség által a bíróság részére javasolt büntetési tételeket, egyúttal lemondanak fellebbezési jogukról – mondta Kopasz Zsolt. A vezető ügyész a vádlottakkal kötött megállapodásról elmondta: a nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban fenyegetett bűncselekmények esetében a terhelt vagy a védelem kezdeményezheti a tárgyalásról való lemondás alkalmazását.

A bűncselekmény-sorozat felderítéséről 2010. május 12-én számolt be Kassai László ezredes, a kecskeméti rendőrkapitányság vezetője. Közlése szerint a befejezés előtt álló építkezések fűtési berendezéseit fosztogató csoport 2008 tavaszától 2008. október végéig 67 rendbeli betörést követett el Pest, Bács-Kiskun és Szolnok megyében. Az elkövetőket 2008. október végén, összehangolt akcióban, hat helyszínen fogták el.

Kopasz Zsolt tájékoztatása szerint azért nem hozták korábban nyilvánosságra az ügyészség felügyeletével folytatott nyomozást, mert a csoport egymással rokoni kapcsolatban álló, többségében a Pest megyei Pándon lakó tagjainak elfogásakor csak két konkrét bűncselekmény elkövetéséről volt a hatóságoknak tudomásuk. Több mint egy év kellett ahhoz, hogy a többi 65 – sok esetben az érintett kapitányság által már lezárt – ügyet elővegyék és a bizonyítékokat összegyűjtsék. Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottak sokáig tagadtak, csak a bizonyítékok eléjük tárása után tettek beismerő vallomást.

A városi vezető ügyész az eljárás menetéről elmondta: a megállapodás során az ügyész közli a terhelttel, hogy mi az a fő- és mellékbüntetés, amelyet a törvény által meghatározott, kedvezményes büntetési tételként az ügyészség tudomásul vesz. Ezután a terhelt és a védelem eldöntheti, hogy ez számára elfogadható-e. Amennyiben elfogadható, az ügyészség megállapodást köt a terhelttel és a vádirat mellékleteként ezt csatolja a bírósághoz benyújtott iratokhoz.

Ebben az esetben nem tartanak az általános szabályok szerinti tárgyalást, hanem egy nyilvános ülés van, ahol a tényállás megállapítása a vádlottak beismerő vallomásán és a nyomozati iratokon alapszik – tette hozzá Kopasz Zsolt. Ha a bíróság jogi álláspontja is az, hogy fennállnak a tárgyalásról való lemondás törvényi feltételei, a törvény által meghatározott, kedvezményes büntetési tétel keretében szabják ki a büntetést. Kopasz Zsolt hangsúlyozta: ebben az ügyben valamennyi vádlott beismerő vallomást tett és az egyéb bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Ha a bíróság az általános szabályok szerint folytatta volna le a bizonyítási eljárást, akkor ez több évig elhúzódó pert eredményezett volna, jelentős költséggel.

A megállapodások jelentős büntetési tételeket tartalmaznak. Az elsőrendű vádlottra 2 év 7 hónap börtönbüntetés, a másodrendű vádlottra 4 év 4 hónap, fegyházban letöltendő szabadságvesztés, a harmadrendű vádlottra 3 év 2 hónap fegyházbüntetés, míg a negyedrendű vádlottra 3 év börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség. Az ötöd- és a hatodrendű vádlott esetében is börtönben letöltendő szabadságvesztést indítványoznak, míg a heted- és a nyolcadrendű vádlottra felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása a javaslat. Kopasz Zsolt a tárgyalásról történő lemondással kapcsolatban kiemelte: ez a sértettek számára is előnyös, mert az ítéletben az okozott anyagi kárt is elismerik a vádlottak, ezért a kár megtérítését nem kell külön polgári perben kezdeményezni.

(mti)