A francia törvényhozásban ritkaságszámba menő konszenzus alakult ki Görögország megsegítésének kérdésében: a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) és az ellenzéki Szocialista Párt (PS) együttesen megszavazta a kormány javaslatát az 5 százalékos kamatozású hitelkeretről. A törvénytervezetet rövid vita után módosítások nélkül fogadták el a képviselők. A magas államháztartási hiánnyal küzdő Franciaország a Görögországnak nyújtandó hitelkeretet úgy dolgozta ki, hogy minél kevesebb pénzébe kerüljön a francia adófizetőknek: Párizs 1-3 százalékos kamatozással veszi fel a hitelt a piacokról, s azt állandó, 5 százalékos kamattal kölcsönzi Athénnak. A három év múlva esedékes visszafizetéskor így Franciaország több százmillió eurós nyereséget könyvelhet majd el.
Az ellenzéki kommunisták és más szélsőbaloldali képviselők elfogadhatatlannak tartották „a görög válságon hasznot hajtó” hitelkonstrukciót, ezért ők elutasították a törvénytervezetet. A javaslatról még a szenátusnak is szavaznia kell, erre várhatóan csütörtökön kerül sor. A nemzetgyűlési vitában Christine Lagarde gazdasági miniszter jelezte: nagyon nagy figyelemmel fogja követni a görög kormány által vállalt megszorító intézkedések alkalmazását.
„A hitelrészletek átutalásának természetesen feltétele a költségvetés rendbetételére vonatkozó program végrehajtása, amelyre a görög kormány kötelezettséget vállalt. (...) A szolidaritás nem zárja ki a követelményeket. Nem fogunk biankó csekket aláírni a francia adófizetők terhére” – hangsúlyozta a tárcavezető.
A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió, valamint Görögország között létrejött megállapodás alapján Athén három év alatt összesen 110 milliárd euró pénzügyi támogatáshoz juthat, ennek 20,7 százalékát vállalta Franciaország. A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót – kétoldalú alapon – az euróövezet más országai nyújtják, míg a Nemzetközi Valutaalap részesedése 30 milliárd eurót tesz ki.
(MTI)
origo.hu
Újabb csapás érte a rács mögött ülő Kiss László óbudai polgármestert
