Magyarországon 1990-ben 3 millió 853 ezer lakás volt, az ezredfordulón a szám 4 millió 65 ezerre, majd 2009-ben 4 millió 305 ezerre emelkedett. A számok mögött minőségi javulást is kimutat a KSH. Az elmúlt két évtized alatt az egyszobás lakások aránya 17-ről 12 százalékra, a kétszobásaké 44-ről 40 százalékra csökkent, míg a háromszobásaké 40-ről 48 százalékra nőtt. A száz szobára jutó lakók száma – szintén 1990 és 2009 között – 114-ről 90-re csökkent. A komfortot leíró számok is a minőség javulását tanúsítják. Például a vízvezetékkel ellátott lakások aránya 83,3 százalékról 91,4 százalékra, a fürdőszobával rendelkezőké pedig 78,3 százalékról 89,8 százalékra emelkedett.
Annak ellenére, hogy a lakások komfortja javult, a vízfogyasztásuk jelentősen csökkent. Amíg 1990-ben 579 millió köbméter vizet fogyasztottak a háztartások, 2008-ban már csak 361 millió köbmétert – 38 százalékkal kevesebbet – használtak el.
A lakosság 1989-ben 402,8 petajoule (PJ) energiát használt fel, ez csökkent 2009-re 381 petajoule-ra. A lakosság által felhasznált energia összetevőit is elemzi a KSH. A gyakorlatilag változatlan mennyiségű benzint – gépjármű üzemanyagot – leszámítva a többi energiát a lakásokban használják fel. A szénfelhasználás mennyiségben – az előbbi két időpont között – 92,3 százalékkal, 410 ezer tonnára csökkent. A tűzifánál kisebb, 30 százalékos volt a csökkenés, ebből tavaly 847 ezer tonna volt a lakossági felhasználás.
A földgáz felhasználás viszont 93 százalékkal, 4138 millió köbméterre emelkedett, tehát gyakorlatilag megduplázódott 20 év alatt. Villamos energiából viszont harmadával fogyaszt többet a lakosság, tavaly 11 460 millió kilowattóra fogyott belőle.
(MTI)
Brüsszel
Brüsszel háborús tervei megbuktak: magyar diplomáciai siker a csúcson – napi összefoglaló
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!