Közel négyezer ember haláláért felel

Tizenöt hazai településen összesen 3866 ember idő előtti halálozásárért felelős a légszennyezettség. A Válaszúton Alapítvány által szervezett kutatás szerint a tavalyi évben a halálozások mellett több ezer krónikus hörghurutos eset is összefüggésbe hozható a légszennyezéssel. A kutatási eredmények a legszennyezes.hu oldalon térképes formában bárki számára elérhetők.

Az Európai Bizottság jelentése szerint Magyarországon átlagosan évente egy évet veszítenek az emberek az életükből a levegő szennyezettsége miatt. A Válaszúton Alapítvány célja az volt, hogy a hazai légszennyezettségi mérőállomások adatait felhasználva a jelentősebb hazai településekre kiszámítsa a levegő szennyezettségének egészségügyi következményeit. Az alapítvány meglátása szerint a konkrét településekre vonatkozó számszerű adatok felhívják a figyelmet a probléma súlyosságára és segítik a helyzet javítását.

A kutatás szerint a vizsgált 15 településen összesen 3866 ember idő előtti halálozása hozható összefüggésbe a levegő szennyezettségével. A légszennyező anyagok közül a legkritikusabb a szálló por, amely 3487 ember halálozásáért felel. A talajközeli ózonhoz mintegy 303, míg a nitrogén-dioxidhoz 75 keringési halálozás köthető. Az összes halálozás több mint fele, 2280 halálozás Budapesten történik.

A légszennyezettség nemcsak az idő előtti halálozásért fele, hanem számos megbetegedéssel is összefüggésbe hozható. Az alapítvány számításai szerint a szállópor 3045 krónikus hörghurutos megbetegedést okoz, míg a nitrogén-dioxid szennyezettség 64 akut miokardiális infarktusért felelős.

Az adatokból a legszennyezes.hu oldalon egy térképes flash animáció készült, amely segítségével a városokra kattintva bárki megismerheti, hogy az adott évben mennyi halálozást illetve megbetegedést okozott a levegő szennyezettsége.A vizsgálatba bevont települések: Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr, Nyíregyháza, Veszprém, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya, Eger, Salgótarján. Esztergom, Dorog.

A kutatás eredményeit megküldik az illetékes környezetvédelmi szerveknek, illetve a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának, valamint az érintett településeknek, továbbá a helyi ÁNTSZ-eknek, hogy a kapott eredményekre reagáljanak, és hogy aktívabb fellépésre ösztönözzék őket a levegőminőségének javítása terén.

A kutatást az ENSZ szakosított szervezetének az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a módszertanával végezték el, szintén a WHO által létrehozott AirQ egészséghatás-elemző szoftvert alkalmazva. A légszennyezettségi adatokat az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adataiból nyerték, míg a népességi adatok forrása a KSH Tájékoztatási Adatbázisa volt.

(MNO)