Mi történt itt 2006 őszén?

A fideszes Balog Zoltán szerint a jogállam 2006 őszén elbukott Magyarországon. A politikus pénteken a parlamentben – az állami vezetői mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló határozati javaslat általános vitájában – sürgette a rendőri és politikai vezetők felelősségének kivizsgálását a jogszerűtlen rendőri fellépések kapcsán.• „Ideje szembenézni a legnagyobb tragédiával, a trianonival” + Képriport

Balog Zoltán expozéjában úgy ítélte meg, a 2006 őszi tüntetéseken történt jogszerűtlen rendőri fellépések nyomán nem állapították meg a rendőri vezetők és a politikusok felelősségét, és elmaradt az áldozatok többségének erkölcsi és anyagi kárpótlása. Közölte: ha ezeket a feladatokat nem tudják elvégezni, az az Országgyűlés és a jogállamiság szégyene lesz. Ennek kapcsán elkerülhetetlennek nevezte a rendőri és politikai irányítók politikai és jogi felelősségének kivizsgálását. Eddig a bűnösök többségét felmentették, a rendőri vezetők és politikusok felelősségét nem állapították meg. Az áldozatok döntő többségének anyagi és erkölcsi kártérítése egyelőre nem történt meg – tette hozzá.

Mindannyiunk felelőssége, hogy a szétzilálódott demokratikus politikai közösséget és a demokratikus jogállamot rendbe tegyük – hangsúlyozta. Kifejtette: az első lépést azzal teszik meg, ha a 2006. őszi véres események tanulságait levonják. Üdvözölte, hogy az emberi jogi bizottság albizottságot hozott létre e kérdés vizsgálatára és külön miniszterelnöki megbízott foglalkozik a témával. Azt kérte, hogy a rendőrség biztosítson minden dokumentumot, s ha kell oldja fel titkosságukat, hogy a vizsgálatot rendesen le lehessen folytatni.

Balog Zoltán – aki felidézte időrendben az őszi történés előzményeit, a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését és az október 23-án történteket – kitért arra, hogy a tömeges rendőri jogsértések miatt felemelte szavát az Európai Bizottság igazságügyi és rendészeti biztosa, a jogsértések tényét megállapította az állampolgári jogok biztosának általános helyettese, az Amnesty International, a Civil Jogász Bizottság, az ENSZ kínzás elleni bizottsága, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány is. Vagy aggódtak, vagy tiltakoztak, vagy hathatós segítséget nyújtottak az áldozatoknak a jogvédelemben. Olyan komoly civil összefogás alakult ki az emberi jogok érdekében, amit nem kellene utólag semmissé tenni, vagy kicsinyíteni – vélte.

Fontos eredményként értékelte, hogy Franco Frattini korábbi rendészeti és igazságügyi biztos követelésére és javaslatukra a gumilövedék használatát tömegoszlatásnál betiltották. Ezzel azonban még a sebek nem gyógyulnak be – jegyezte meg Balog Zoltán. Ha ilyen emberi jogi jogsértések megtörténhetnek egy jogállamban, és büntetlenül maradnak akkor ez azt jelenti, hogy ilyen bármikor bárkivel megtörténhet – fűzte hozzá. Azt eredményként említette ugyanakkor, hogy a 2006. októberi véres rendőri jogtiprások tanulságait elemezve létrehozták a Független Rendészeti Panasztestületet. Ez az egyetlen halvány pont, ahol az MSZP valami belátást próbált tanúsítani, még ha indirekt módon is. Ez a testület azonban visszamenőleg nem vizsgálhatja a jogsértéseket – fűzte hozzá.

Szót ejtett a Gönczöl-bizottság jelentéséről is, ami paródiája volt annak, hogyan kell egy ilyen vizsgálatot lefolytatni. A jelentést először lefordították angolra, kiküldték Brüsszelbe, s csak utána lehetett Magyarországon elérni – tette szóvá az Országgyűlés emberi jogi bizottságának korábbi elnöke.

(MTI)