Harangozó Tamás és Szekeres Imre szocialista képviselők egyrészt a „bekezdés” szó beírását kezdeményezték a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslatba, másrészt egy helyen az „évi” szó beillesztését indítványozták.
Az alkotmányügyi bizottság ezen a két technikai módosítón kívül egyetlen, a kormányszerkezet kialakításával kapcsolatos törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványt sem támogatott; ezek egyharmadot sem kaptak a bizottságban, ezért a plenáris ülésen nem szavaz róluk a Ház.
A Navracsics Tibor (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP) által benyújtott alkotmánymódosítás tartalmazza a kisebb létszámú parlament létrehozását, valamint a miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozását. A szocialisták ezen javaslathoz benyújtott módosító indítványai arra irányultak, hogy kiegészítsék a 200 fős parlamentre vonatkozó rendelkezést azzal: a kisebb létszámú Országgyűlést a választói akaratot arányosan leképező választási rendszerben kell megválasztani.
A Jobbik azt rögzítette volna az Alkotmányban, hogy a határokon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogával összefüggésben a 200 fős parlamenti létszám huszonhattal növelhető. Az továbbra is benne maradt volna a törvényjavaslatban, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. Egyiket sem támogatta a bizottság egyharmada sem, ami házszabályi feltétele annak, hogy – előterjesztői elutasítás esetén – a plenáris ülésen szavazzanak róla. Az ugyancsak a két fideszes és a KDNP-s politikus által benyújtott központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott MSZP-s és LMP-s módosító indítványok közös pontja az volt, hogy nem értettek egyet azzal, hogy kikerül a közigazgatási versenyvizsga teljesítésének kötelezettsége az előterjesztésből, és hogy az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) nem lesz javaslattételi joga az állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottsága elnökére. Az ehhez a törvényjavaslathoz érkezett két szövegmódosításon kívül egyik változtatási kezdeményezés sem kapott egyharmados támogatást sem a bizottságban.
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslathoz, amely azt is tartalmazza, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalt ezentúl Alkotmányvédelmi Hivatalnak hívják, az LMP nyújtotta be a legtöbb módosító indítványt. A párt képviselői egyes szakterületek áthelyezését kezdeményezik a minisztériumok között, például a településfejlesztést a Belügyminisztérium hatásköréből a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, míg az idegenrendészetet a belügytől a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz helyeznék.
A szocialisták az önkormányzatok törvényességi felügyelete helyett a törvényességi ellenőrzést javasolják a szövegbe. Az MSZP szerint a törvényességi ellenőrzés és a törvényességi felügyelet között jelentős tartalmi különbség van, törvényességi felügyelet keretében ugyanis a felügyeleti szerv felfüggesztheti a felügyelt szerv döntését, illetve működését. Itt sem kapott egyik módosító indítvány sem kellő támogatást.
Az alkotmányügyi bizottság az Orbán Viktor (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Semjén Zsolt (KDNP), Harrach Péter (KDNP) által benyújtott, a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozattervezethez benyújtott módosító indítványokról nem döntött, ugyanis az előterjesztők közül senki sem volt jelen.
A bizottság az ülés végén döntött arról: az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottságát Bárándy Gergely szocialista képviselő vezeti. Balsai István, a bizottság fideszes elnöke arra is javaslatot tett, hogy a választójogi reformot előkészítő albizottságot Salamon László KDNP-s képviselő vezesse majd.
(MTI)
Xabi Alonso
Széthúzás a Real Madridnál: a csatár az edzőre mutogat
