Oszkóék csak a vállukat vonogatták a 32 millió eurós vállalásra?

Jogszerűtlen volt annak a viszontgaranciának a vállalása, amelyet a Malév volt fő tulajdonosának, az orosz érdekeltségű AirBridge-nek nyújtott, a felelősséget vizsgálják, feljelentést is tettek az ügyben – mondta Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alakuló ülésén. • 32 millió eurós kérdést tesznek fel Oszkó Péternek

A viszontgarancia az AirBridge-nek a Vnyesekonombank felé vállalt kötelezettségeire szólt. A Pénzügyminisztérium csak idén február 10-én szerzett tudomást a garanciavállalásról, amelynek a Malév könyveiben nem volt nyoma. Az államra közvetlenül nem jelent terhet a garancia – emelte ki Oszkó Péter. „Megdöbbentünk”, amikor a Vnyesekonombank tárgyaló küldöttségének tagja, Leonov Péter a viszontgaranciáról beszámolt – tette hozzá. A pénzügyminiszter az ülés után az újságíróknak azt hangsúlyozta: tisztázatlan, hogy a vádak kivel szemben állnak fenn.

A bizottsági ülésen az ügyvezető pénzügyminiszter arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a 32 millió eurós viszontgaranciánál nagyobb annak a garanciának az összege, amit a Malév magáncégként vállalt az orosz állami Vnyesekonombank felé. A 32 millió eurót a február 26-án született magyar–orosz megállapodásban korlátozták ekkora összegre azzal a kitétellel, hogy a kifizetést a Malév a bíróságon visszakövetelheti. Az orosz bank a magyar jogszabályokba, a gazdasági társaságokról szóló törvénybe ütközően követelt meg viszontgaranciát a magyar légitársaságtól – magyarázta Oszkó Péter. A törvény alapján a viszontgarancia vállalása semmis. A Malév ebben az ügyben kedvezőbb helyzetben van, mert a garanciát a Vnyesekonombank akarja beváltani – fűzte hozzá Oszkó Péter. Képviselői kérdésre az ügyvezető pénzügyminiszter elismerte, hogy sikertelen volt a Malév privatizációja, mert a befektető csődbe ment.

Arra a fideszes képviselő által tett kijelentésre, hogy a 14 milliárd forint közteher felhalmozásának állami kiegyenlítése – amit az állami tőkeemelés tett lehetővé – tulajdonképpen a Malév vételára, szemben a privatizációval befolyt 200 millió forinttal. Oszkó Péter hangsúlyozta, hogy nem a volt tulajdonos, az AirBridge Zrt. kapott pénzt, hanem a tőkeemeléssel kiszorította a magyar állam a tulajdonost, ugyanakkor a közterhek megfizetésével ez a pénz visszakerült az állami költségvetésbe. A Jobbik képviselője a Malév versenyelőnyét emlegette a Wizz Airrel szemben a közterhek kiegyenlítése miatt. Oszkó Péter válaszában kiemelte, hogy az Európai Unió versenyjogszabálya megengedi az állami tulajdonú táraságok reorganizációjának támogatását. „Amit mi az elmúlt egy évben megtehettünk, az az aknamentesítés volt” – mondta Oszkó Péter. Megjegyezte, hogy a Malév helyzetének rendezése során számos nem várt nehézséggel kellett megküzdeni. A reorganizációs terv részleteinek kidolgozása már az új kormány feladata lesz.

A Malévnak mintegy 100 millió euró (körülbelül 27 milliárd forint) adóssága van az orosz banknál. A Malév rendezéséről folyó magyar–orosz megbeszélések „kemény tárgyalási pontja” volt az, hogy az orosz bank állami garanciát akart a Malév hiteleire, amit nem kapott meg. A Jobbik képviselője a bizottsági ülésen jelentette be, hogy csütörtökön feljelentést tesznek az ügyben, Oszkó Péter erre reagálva közölte, hogy ezt a lépést a kormányzat már megtette.

(MTI)