Özönvíz: több dél-balatoni település is veszélyben van

Akárcsak negyven éve, most is hosszan tartó védekezés várhat a szolnokiakra – mondta Lovas Attila, a térségi vízügyi igazgatóság vezetője hétfői sajtótájékoztatóján. A Balaton déli partján is árvízre készülnek az önkormányzatok.• Megcsapolták a Balatont • Piros riasztás: óriási esővel és széllel készül támadni a vihar • Hömpölygő özönvíz, sárlavina – családok veszélyben + Videó

Mint Lovas Attila felidézte, 1970. május 31-én 909 centiméterrel tetőzött Szolnokon a tiszai árhullám, amely az ideihez hasonlóan hóolvadásból és csapadékból képződött. A rendkívül heves, nagy intenzitású záporok okozta árhullám miatt annak idején másfél hónapon keresztül volt 700 centiméter feletti a vízállás Szolnoknál, elhúzódó védekezésre kényszerítve a vízügyeseket – mondta a védelemvezető.

Lovas Attila közlése szerint az áradó folyón hétfőn 853 centiméteres vízállást regisztráltak, amely elmarad ugyan az akkori értéktől, ám nem kizárt, hogy akárcsak negyven éve, most is hosszan tartó védekezés vár a szolnokiakra. A 909 centiméteres rekord egészen 1999-ig tartotta magát, akkor 974 centiméterrel tetőzött a Tisza. Egy évvel később még magasabb, 1041 centiméteres volt a vízállás, azóta ezt jegyzik rekordként.

Veszélyben a dél-balatoni települések

A katasztrófavédelem szakemberei arra kérték az érintett dél-balatoni önkormányzatokat, hogy készüljenek fel a víz elleni védekezésre a napokban várható jelentős mennyiségű csapadék és az erős északi szél miatt – tájékoztatott Balatonfenyves polgármestere hétfőn.

Lombár Gábor (független) szerint a szélsőséges időjárás miatt egyre sűrűbben jelentkező probléma hosszú távú megoldása érdekében állami szerepvállalásra lenne szükség. Már a múlt század utolsó éveiben, amikor a Balaton szabályozási vízszintjének maximumát 100 centiméterről 110 centiméterre emelték, jelezték a szaktárcának: magas vízállásnál a szél és a téli jegesedés komoly károkat okozhat a délnyugat-balatoni települések (Balatonberény, Balatonmáriafürdő, Balatonfenyves) egyes partszakaszainak védműveiben. Született is néhány javaslat a megoldásra, de azokból nem lett semmi – tette hozzá a polgármester.

Idén tavasszal a három, mély fekvése miatt a leginkább érintett önkormányzat úgy döntött, hogy maga készíttet tanulmánytervet arról, miként lehet megoldani a veszélyeztetett településrészek vízelvezetését a tó túl magas vízállása esetén. A polgármester közlése szerint a tervek még nem készültek el, de valószínűsíthető, hogy gátépítéssel és szivattyúval lehet megoldani a problémát. Az üzemi vízszint maximumának emelése miatt szükségessé váló védekezés azonban igen drága, annak költségeit sem az érintett ingatlanok tulajdonosai, sem az önkormányzatok nem tudják állni, ezért lenne szükség állami szerepvállalásra.

Lombár Gábor szólt arról is, hogy a Balaton magas vízállása jelenleg még nem okoz gondot Balatonfenyvesen, ahol mintegy száz több évtizede épült ingatlan található a veszélyeztetett partszakaszon. A három említett település mindegyikén körülbelül egy-egy kilométernyi hosszúságú a veszélyeztetett partszakasz – tette hozzá.

Csonki István, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője azt közölte: a vasút és a tó közé eső területek kerülhetnek veszélybe a Balatonnál a víz miatt. Álláspontja szerint hibás volt az az engedélyeztetési rendszer, amelynek keretében hozzájárultak a mély fekvésű területeken történő építkezésekhez. Ezeknek az ingatlanoknak a védelme műszakilag megoldható, de rendkívül drága – hangsúlyozta a szakember. Koncz András, a katasztrófavédelem ügyeletese elmondta: a nagy mennyiségű csapadék miatt hétfőn a 7-es számú főúton, Balatonkeresztúrnál rövid időre le kellett állítani a forgalmat, majd sebességkorlátozást vezettek be az úton áthömpölygő víz miatt. A fő problémát a néhol elhanyagolt állapotú csapadékvíz-elvezető árkok telítődése, elzáródása okozta.

Tetőzhet a cuhai Bakony-ér

Hétfő este tetőzhet Bőnynél a cuhai Bakony-ér, ha nem kap újabb csapadék-utánpótlást. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint ez az egyetlen falu Győr-Moson-Sopron megyében, ahol árvízi védekezés folyik.

Bogdány Balázs, a megyei katasztrófavédelem ügyeletese azt közölte: reggel óta óránként 3-4 centimétert emelkedett a patak szintje, amely – ha nem lesz újabb eső – 40 centiméterrel alacsonyabban tetőzhet, mint a két héttel ezelőtti áradáskor. Ötven katasztrófavédelmi szakember, mintegy 60 önkéntes tűzoltó, továbbá sok helyi és környékbeli ember segédkezik a nyúlgát építésén, amelynek az a feladata, hogy megakadályozza: két hét után másodszor is víz alá kerüljenek házak Bőnyben – mondta a hadnagy.

(MTI)