Palkovics: Bizonyított az árulás

Bizonyítottá vált, ami korábban csak sejthető volt azaz, hogy egyes baloldali szakszervezetek elárulják képviseltjeiket a baloldali hatalom kedvéért – jelentette ki az MNO-nak Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke cikkünk nyomán fogalmazott így, miszerint a Pedagógusok Szakszervezete és vezetője, Varga László annak idején meg sem próbálta megakadályozni, hogy pusztán költségvetési okokból két órával emeljék a pedagógusok kötelező óraszámát. A PSZ „korrekt és tárgyszerű együttműködését” Veres János pénzügyminiszter levélben köszönte meg. Az óraszámemelés következményeként több száz közoktatási intézményt zártak be vagy vontak össze, és közel tízezer pedagógus-álláshely szűnt meg.

A SZEF Varga vezetése alatt
A kormány 2008-ban megszüntette a 13. havi bért, de azt ígérte, hogy havi bontásban teljesen kompenzálja a kiesést. Ezt később bruttó 180 ezer forintos fizetésig csökkentette, végül a kabinet úgy döntött, hogy csak 131 ezer forintig pótolja teljesen a juttatást. A kisebb közszolgálati szakszervezetek hiába mondtak nemet a kormány szándékára, a szavazati arányok miatt a SZEF tartózkodása zöld jelzést adott a bércsökkentésnek. Bár a kormány többszörösen szegte meg a szakszervezetekkel kötött megállapodását, a SZEF még csak fel sem vetette a nyomásgyakorlás lehetőségét. Sőt, az eredetileg teljes kompenzáció 131 ezer forintra való csökkentését sikerként kommunikálta, mondván: megmaradt a keresetkiegészítés nagy része a közszférában.

Palkovics szerint már akkor kilógott a lóláb, amikor a TB tervezett magánosítása ellen a legtöbb szakszervezetet egy demonstrációra is alig lehetett rávenni, az aláírásgyűjtésben, a sztrájkban pedig egyáltalán nem vettek részt. – „A tétlen szakszervezetek és a baloldali média mindeközben éppen azokat támadták, nevezték hozzá nem értőnek, akik felléptek a munkavállalók kifosztása ellen” – emlékezett Palkovics Imre.

A közszféra helyzete, a dolgozók munka és életkörülményei is bizonyítják, hogy a területen leginkább jelenlévő baloldali szakszervezetek milyen munkát végeztek – fogalmazott Gaskó István. Az elmúlt években számos tiltakozó akciót, sztrájkot szervező Liga elnöke szerint az ilyen ügyek óriási károkat okoznak az egész szakszervezeti mozgalomnak. Ezeket a veszteségeket azon lépések sem kárpótolják teljesen, hogy egyes érdekképviseletek elhagyják az áruló szövetségeket és másokhoz csatlakoznak. Gaskó elképesztőnek és igaztalannak tartotta Varga László magyarázatát, miszerint „nem tudom, hogy egy szakszervezetnek van-e tényleges lehetősége megakadályozni bármit is, legfeljebb a tiltakozását fejezheti ki”.

Varga László személye régóta vitatott a szakszervezeti mozgalomban, hiszen több, igen szoros szállal kötődik az MSZP-hez, így függetlensége erősen kétségesnek nevezhető. Testvére például Varga Zoltán önkormányzati miniszternek, akit hivatalba lépésekor az önkormányzati rendszerből – azaz a közszolgák legfőbb munkaadói területéről – való 120 milliárd forint kivonásával bíztak meg. Apja továbbá Varga Lászlónak, a Fiatal Baloldal korábbi elnökének, MSZP-s országgyűlési képviselőnek. Varga egyébként már a közel hétszázezer közszolgát képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) az elnöke. Testvérével való összeférhetetlensége miatt a konföderáció egyes tagszervezetei elnöki tisztségének felfüggesztését kérték, ám a SZEF ügyvivő testülete leszavazta a javaslatot.