Részmunkaidőbe menekültek, tavaly már 277 ezren voltak

Tavaly a válság miatt jelentősen, 31 000 fővel, 200 000-re nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma Magyarországon, arányuk pedig 4,3-ről 5,2 százalékra emelkedett, ez azonban még mindig sokkal alacsonyabb az Európai Unió 18 százalékos átlagánál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) éves jelentésének foglalkoztatottságra és munkanélküliségre vonatkozó fejezetéből.

A növekedés hátterében a KSH szerint egyrészt az átmeneti munkaidő-csökkentés, illetve a teljes munkaidős szerződések egy részének részmunkaidőssé alakítása áll. Ugyancsak a gazdasági válság bizonytalan körülményeivel összefüggésben a munkáltatók növekvő számban kötnek határozott idejű szerződést a munkavállalókkal. Ilyen formában dolgozott a 15–64 éves alkalmazottak 8,4 százaléka, míg az uniós átlag 13,5 százalék. Számuk az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és 2009-ben 277 ezret tett ki Magyarországon.

A foglalkoztatás folyamatosan csökkent

Tavaly folyamatos volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, a 2009. évi 3 millió 751 ezer fős létszám 55,4 százalékos rátát jelentett a 15–64 éves népesség körében, ami az egy évtizeddel korábbi helyzetnek felelt meg. A KSH indoklása szerint a korábban is alacsony foglalkoztatási színvonalban szerepet játszik, hogy az atipikus munkavállalási formák kevéssé elterjedtek Magyarországon az unió átlagához, illetve egyes korábban csatlakozott tagállamokhoz képest. Ennek ellenére tavaly a gazdasági válságra adott kényszerű munkaerő-piaci válaszok egyik iránya éppen az atipikus munkavállalási formák gyakoribbá válása volt.

A válságra a közepes és nagyobb vállalkozások jelentős része létszámcsökkentéssel reagált. A legnagyobb létszámvesztés a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása, illetve a járműgyártás ágazatban történt, itt 5 munkahelyből egy megszűnt a válság időszakában. A létszámleépítésre kényszerülő vállalkozások először általában a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg. A létszámvesztés üteme 2009 második felében mérséklődött, viszont a veszteség a válság által korábban nem, vagy kevésbé érintett nemzetgazdasági ágakra – például a kereskedelemre – koncentrálódott, miközben a feldolgozóipar létszámcsökkenése gyakorlatilag megállt.

2009 nyarától a gazdasági megszorító intézkedések részeként a közszférában „létszámstop” lépett életbe, de tényleges leépítésre itt nem került sor. Összesen 0,6 százalékkal csökkent a létszám, sőt az itt számba vett közfoglalkoztatottakkal együtt még enyhén nőtt is. A beszámoló szerint megállapítható, hogy az állami szerepvállalás összességében tompította a válság negatív munkaerő-piaci következményeit.

A munkanélküliség nőtt

A munkanélküliségi ráta 2009-ben folyamatosan nőtt, és a negyedik negyedévben már 10,5 százalék volt. A ráta minden korcsoportban nőtt, de leginkább a 15-24 éves fiatalok helyzete volt kedvezőtlen. Tavaly 79 000 munkanélküli fiatal volt, munkanélküliségi rátájuk pedig egy év alatt 19,9-ről 26,5 százalékra emelkedett.

A régiókat vizsgálva megállapítható, hogy a 15-64 éves népességen belül változatlanul a közép-magyarországi régiót jellemezte a legmagasabb, 61,6 százalékos foglalkoztatási arány, illetve a legalacsonyabb, 6,7 százalékos munkanélküliségi ráta. Ezzel szemben az Észak-Alföldön dolgozott a korcsoportból a legkevesebb ember – arányuk 48,1 százalék volt –, illetve Észak-Magyarországon voltak a legtöbben munka nélkül, a ráta ott 15,3 százalékot tett ki.

(MTI)