„A falak lebontásához is legyen mersz és akarat” + Képriport

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola vezetője, Orosz Ildikó kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat; a pénteken kiosztott elismeréssel kiemelkedő külpolitikai és nemzetpolitikai tevékenységet kíván jutalmazni a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány.

A második alkalommal odaítélt elismerést Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára és Tárnok Mária, az alapítvány képviselője adta át a fővárosban. Orosz Ildikó, aki az elismerést a meghatottságtól többször elcsukló hangon köszönte meg, azt mondta: a díj nemcsak az ő díja, hanem a kárpátaljai magyarságról is szól. Most nagy szükség van arra, hogy gondoljanak rájuk, mert magyarnak lenni már könnyű, de magyarul élni nehéz Kárpátalján – tette hozzá. Egyre kevesebb a tér, ahol a magyar kisebbséghez tartozók a magyarságukat – a családon kívül – megélhetik – fogalmazott. Több országváltást értek meg, a hivatali nyelvváltással pedig folyamatosan korlátozódtak az érdekérvényesítési lehetőségek. Mintegy két hete pedig a műholdról gyakorlatilag eltűntek a magyar televíziós csatornák, s a földi vételűek közül is csak kettőt tudnak fogni – említett egy újabb problémát.

A beregszászi főiskola helyzetéről azt mondta, az nem stabil, erős politikai és jogi védelemre szorul, a finanszírozásához az ukrán állam pedig nem járul hozzá. Az elmúlt húsz évben a felsőoktatásba bekerült magyarok számaránya nem változott, nincsenek megfelelő számban orvosok, jogászok. A felvételizés korlátozása azt eredményezte, hogy egy teljes korosztály fele nem jut el az érettségéig, s az érettségizők 16 százaléka érkezik el a felsőoktatás küszöbéig. A következő évtized feladata, hogy „egy ügy legyen a magyarság ügye” – fűzte hozzá Orosz. Az állampolgársági törvényre utalva úgy fogalmazott: „A törvényekhez volt mersz, a falak lebontásához is legyen mersz és akarat, hajrá magyarok, hajrá magyarság!”

Németh Zsolt – utalva Lőrincz Csaba két és fél évvel ezelőtti halálára – azt mondta, hogy hiánypótló a szerző következő kötete lenne, de nincs következő kötet. A munka két és fél éve megszakadt, „maradt a hiány, amelyet nem lehet pótolni”. Pedig pótolni kell – fogalmazott. „Most különösen szükség van erre, amikor megkezdhetjük a nemzet újjáépítését, egy olyan nyolcéves ország- és nemzetrombolás után, ami után nehéz racionálisan újrakezdeni. Úgy kell élni és politizálni, s úgy kell hozzáfogni a nemzet újjáépítéséhez, mintha írásai, s ő maga itt lenne velünk” – mutatott rá.

Lőrincz Csaba – aki 2008. március 14-én hunyt el – Sepsiszentgyörgyön született 1959-ben. Az erdélyi ellenzéki Limes-kör tagja volt, majd az 1980-as években áttelepült Magyarországra. Az első Orbán-kormány idején, 1999-től 2002-ig a Külügyminisztérium Közép- és Délkelet-Európát felügyelő helyettes államtitkáraként dolgozott. Az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadójaként, egyetemi oktatóként és publicistaként is alakította az ország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját. Nevéhez fűződik a határon túli magyarság szülőföldjén való megmaradását célzó 2001-es kedvezménytörvény megalkotása.

(MTI)