A helyieknek is van dolguk a cigányok felzárkóztatásában

Az a típusú nyomorúság, ami ma Magyarországon tetten érhető – ami cigányokat és nem cigányokat egyaránt érint –, sokszor nem áll távol az afrikai nyomorképektől – nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában Balog Zoltán, a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár. A helyzet felszámolásához szükségesnek látja hosszú távon ható programok finanszírozását, a problémák felszíni kezelése nem elég.

A felzárkóztatáshoz jól képzett, akár különlegesen képzett pedagógusok kellenek a hátrányos helyzetű régiókban, és természetesen anyagi források. Ám szükséges munkát is biztosítani a családoknak – mindezt együtt és egyszerre kellene elérni – szögezte le az államtitkár. „Hiába próbálunk minőségi oktatást adni a gyereknek, ha a szülei reggel nem mennek el dolgozni, és hiába javítjuk a lakhatási körülményeket, ha közben nem adunk munkát a családfenntartónak” – vázolta a program lényegi elemeit.

Az oktatásban a felzárkóztatás során két út lehetséges. Az egyik a roma és a nem roma gyermekek együttes oktatása. Azonban ne gondoljuk, hogy feltétlenül rossz, ha külön oktatják a roma gyerekeket. Ha jobb körülmények között vannak például, akkor az akár jó is lehet – érvelt a politikus.

Másfelől: az integrált oktatás tartalma és körülményei nagyon is meghatározóak annak sikeressége szempontjából az államtitkár szerint. „Ha húsz romát és húsz nem romát beteszünk egy osztályba, és rájuk zárjuk az ajtót, attól az még nem integráció. Abból mindkét fél sokkal rosszabb hozzáállással jön ki, mintha be sem küldtük volna őket” – hangzott az érvelés.

Balog Zoltán úgy látja: a helyi közösségeknek kellene leginkább eldönteniük, hogy mit választanak. „Kérdezzük meg a romákat, a nem romákat, és próbáljanak meg valami tisztességes módon megegyezni, hogy mi a jó.”

Lesz-e elégséges forrás a tervek valóra váltására? – hangzott a Duna Televízió kérdése. Balog az Állami Számvevőszék egyik megállapítására hivatkozással válaszolt: tíz év alatt 120 milliárd forintot fordítottunk – legalábbis papíron – roma ügyekre, de csak 10 milliárdról lehet tudni, hogy valóban célba is ért.

Úgy tűnik, az új kormány az EU segítségére is számít a hazai integrációs programok támogatásában. „Az unió egyre inkább felfogja ennek a problémának a súlyát. Nem akarok rosszmájú lenni, de lehet, hogy nekik az is érdekük, hogy ne arrafelé menjenek a mi cigányaink, hanem maradjanak itt. Ha ezt valóban szeretnék, akkor áldozatokat kell hozni nekik is” – nyilatkozta Balog Zoltán.

Hozzátette: a problémát valójában nem a pénzhiányban látja. Sokkal inkább a hatékonyság, a pénzek jó és hosszan tartó célokra való felhasználásában vannak gondok. „Biztos vagyok benne, hogy ha jó és értelmes programokat és stratégiát találunk, ahhoz meglesznek a megfelelő eszközök is” – hangoztatta a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár.

(Duna TV)