Napokon belül minden tisztségéről, így a Békés Megyei Közgyűlés, valamint a Fidesz megyei elnöki posztjáról és országgyűlési képviselői mandátumáról is lemond Domokos László, akit hétfőn választott meg a parlament az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének.
Az Országgyűlés a számvevőszék új elnökének és alelnökének személyéről titkos szavazással döntött. Domokos László 266 igen és 88 nem szavazatot kapott. Warvasovszky Tihamérra 258-an szavaztak igennel, 95-en nemmel. Az új vezetőket július 5-i hatállyal választotta meg a Ház. A szavazás eredményének kihirdetése után Domokos László és Warvasovszky Tihamér esküt tett. Mandátumuk 12 évre szól. A Fidesz-frakció vezetője, Lázár János június 14-én jelentette be: Domokos Lászlót jelölik az ÁSZ elnökének, alelnökének pedig Warvasovszky Tihamért.
Kovács Árpád ÁSZ-elnöki megbízatása 2009. december 9-én járt le, míg a számvevőszék alelnökeinek személyéről 2002 óta nem sikerült megállapodniuk a képviselőknek. Alapító okirata szerint az ÁSZ közfeladata – az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerveként – az államháztartás ellenőrzése a vonatkozó törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint, valamint egyéb, törvény által meghatározott feladatok ellátása.
A számvevőszék ellenőrzi például az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését. Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást is.
Feladatai között szerepel a Magyar Nemzeti Bank, valamint a pártok és a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok gazdálkodásának ellenőrzése. Szintén az ÁSZ ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.
A testületen kívülről is lehet főpolgármester-helyettest választani
A jövőben a képviselő-testületen kívülről is lehet alpolgármestert, főpolgármester-helyettest és megyei közgyűlési alelnököt választani, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítást, illetve törvénymódosítást. A képviselők 260 igen és 109 nem szavazat ellenében fogadták el az alkotmányt módosító előterjesztést.
A parlament döntött a helyi önkormányzatokról szóló törvény, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításáról is, a minősített többséget igénylő részeket 260 igen, 69 nem szavazattal, 41 tartózkodás mellett, az egyszerű többséget igénylő részeket 261 igen, 110 nem szavazattal fogadták el.
A három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Rácz Róbert és Vitányi István kezdeményezésére az alkotmányban rögzítették: a képviselő-testület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat, és azt, hogy olyan alpolgármester is megválasztható, aki nem tagja a helyi képviselő-testületnek. A módosításba belefoglalták azt is, hogy a polgármestert csak olyan alpolgármester helyettesítheti, aki tagja a képviselő-testületnek.
(MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!