Kósa háromosztatúvá tenné az önkormányzati rendszert

Háromosztatú önkormányzati rendszer bevezetésének szükségességéről beszélt a Megyei Jogú Városok Szövetségének közgyűlésén Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere, a szervezet elnöke pénteken Győrött.

MNO
2010. 06. 18. 13:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyik elem Budapest, a másik a 23 megyei jogú város, a harmadik a mintegy 3200 többi település lenne; ha ezt a lépést nem teszik meg, „tulajdonképpen kezelhetetlenné válik a rendszer a jelenlegi formában” – mondta Kósa Lajos. Ahol Európában a települések méretéhez igazítva differenciálták a feladatokat, jelentősen javult a működés hatékonysága – hangoztatta a szövetségi elnök, aki felhívta a figyelmet arra: lényeges kérdés lesz a jövőben, hogy miként módosulnak az önkormányzati vezetők összeférhetetlenségének szabályai.

Ha a mai szabályok maradnak hatályban, a következő, jóval kisebb létszámú törvényhozásban is ülhet 60, de akár 80 polgármester is, „egyfajta önkormányzati vezetők gyűlésévé” változtatva az Országgyűlést; ha viszont a két tisztség összeférhetetlen lesz, „teljes mértékben újra kell gondolnunk, hogy az önkormányzati világ hogyan érintkezik a parlamenti világgal”.

Pintér: Még két szint lehetne

Pintér Sándor belügyminiszter „nehéz kérdésnek” nevezte, hogyan marad ideje valakinek egy nagyváros irányítása mellett a törvényhozási teendőkre. Kósa Lajos felvetését pedig azzal toldotta meg: elképzelhetőnek tartana a három mellé egy kistérségi központok és egy, az ötszáz lakos feletti településeknek kialakítandó szintet.

Hány önkormányzat legyen?


Nem a finanszírozás, hanem a feladat meghatározása felől kell indítani a hazai önkormányzati rendszer reformját – Tállai András, a belügyminisztérium illetékes államtitkára. Az első feladat annak eldöntése, hány önkormányzat működjön Magyarországon, milyen államigazgatás, közigazgatás legyen, s ebben az önkormányzatoknak milyen szerepet kell vállalniuk – jegyezte meg a politikus, aki szerint ha nem sikerül eldönteni, mi a feladata az állami,a közép- és a helyhatósági szintnek, megint nem lesz önkormányzati reform,

Tállai András hangsúlyozottan a középszinten megyékről és nem megyei önkormányzatokról beszélt, mondván, utóbbiak feladatmeghatározása „egyszerűen rossz”. Erre a szintre lehetne emelni az olyan ügyeket – mutatott rá –, mint az építéshatóság vagy a gyámügy, ugyanakkor nyitva kellene hagyni annak lehetőségét, hogy a megyei jogú városok térségi, regionális feladatokat vegyenek át.

Legalább négy évre előre tisztázni kellene az önkormányzatok feladatait és finanszírozását, hogy tisztán lássanak – hangoztatta Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere, aki szerint törvényben kellene meghatározni, hogy a GDP mekkora hányada jut az önkormányzatoknak. A szocialista kormányzás nyolc esztendejének hibájaként említette, hogy „nem tudtunk gátat szabni az ágazati lobbiknak”, amikor azok – mint mondta – nyugat-európai szociális kiadásokat kényszerítettek ki kelet-európai finanszírozási feltételekkel.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.