Martonyi: Elkezdődhet a szerb uniós ratifikációs folyamat

Egyetértenek az EU-országok külügyminiszterei abban, hogy megkezdődhet a Szerbiával aláírt stabilitási és társulási egyezmény ratifikációs folyamata az uniós tagállamokban – közölte hétfőn Luxembourgban Martonyi János magyar külügyminiszter.

Hollandia eddig ellenezte a tagállami ratifikációk megkezdését, mert nem tartotta kielégítőnek Belgrád együttműködését a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai törvényszékkel. Most azonban – mondta magyar újságíróknak Martonyi – megszületett a döntés, hogy elkezdődhetnek a tagállami ratifikációs eljárások.

A stabilitási és társulási egyezmény uniós ratifikálása csak az egyik célja Szerbiának az unióhoz való közeledés folyamatában. Belgrád leginkább azt szeretné, ha a korábban beadott szerb EU-csatlakozási kérelmet az uniós tagállamok kormányait képviselő tanács most már továbbítaná az EU legfőbb végrehajtó testületéhez, az Európai Bizottsághoz, szakvéleményt kérve Szerbia felkészültségéről.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei a mostani luxembourgi tanácskozáson nem jutottak olyan egyhangú elhatározásra, hogy eljött az ideje a tanács előtt fekvő szerb kérelem továbbításának. Martonyi János úgy véli, hogy erre feltehetően az év második felében kerülhet sor. A magyar diplomácia irányítója elmondta: az ülésen vita folyt arról, hogy a szerb kérelemnek a bizottsághoz történő továbbítása egyszerű technikai lépcső-e a folyamatban vagy pedig külön politikai döntés függvénye. A német kormány képviselője azzal érvelt, hogy hazájában ez politikai kérdés, mert a Bundestag egyetértésére van hozzá szükség.

Szankciók Irán ellen

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadott újabb szankciós rendelkezések elfogadása után saját, autonóm szankciókat is kíván hozni Irán ellen az Európai Unió – közölte Martonyi János. Mint mondta, a szankciós intézkedéseket majd az EU-országok csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján fogadják el hivatalosan, most a miniszterek a lehetséges tartalmi elemeket készítették elő. „Érzékeny termékekről, technológiákról, beruházásokról, berendezésekről, továbbá pénzügyi, hitelbiztosítási témákról is szó van” – sorolta a miniszter az EU-szankciók várható területeit.

Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte a miniszteri tanácskozáson, hogy levélben fordult Szaíd Dzsalili iráni főtárgyalóhoz, és a nukleáris témáról folytatandó vitára szólította fel Iránt. A főképviselő úgy nyilatkozott újságíróknak, hogy szerinte fenn kell tartani a „kettős megközelítés” politikáját Teheránnal szemben. E politika értelmében a nemzetközi közösség átfogó együttműködést ígér Iránnak arra az esetre, ha az hajlandó nemzetközi ellenőrzés alá helyezni nukleáris programját, a Teherán által békés célúnak mondott urándúsítást. A tárgyalások folyamatos szorgalmazása mellett azonban a nemzetközi közösség szankciós nyomást is kíván gyakorolni Iránra.

Izrael nyissa meg a Gázai övezetet!

Remélhetőleg napokon belül lazítani fogja Izrael a Gázai övezetet sújtó blokádot – vélekedett hétfőn Tony Blair volt brit miniszterelnök, a nemzetközi közösség közel-keleti megbízottja. Blair, aki az Egyesült Államok, Oroszország, az EU és az ENSZ alkotta „kvartett” megbízásából igyekszik enyhíteni az izraeli-palesztin viszályt, a luxembourgi külügyminiszteri tanácskozás közben nyilatkozott újságíróknak. Azt mondta, napokon belül kötelezettségvállalásra és konkrét lépésekre számít Izrael részéről a Gázai övezettel szemben három éve érvényesített blokád szigorának enyhítését illetően.

A Hamász radikális palesztin szervezet által ellenőrzött övezetet sújtó blokád kérdése két héttel ezelőtt került újra a nemzetközi figyelem homlokterébe, miután május 31-én izraeli kommandósok megtámadtak egy Gázába tartó tengeri segélyflottillát, és kilenc embert megöltek.

Az EU-külügyminiszterek közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben követelték Izraeltől a Gázai övezet „azonnali, tartós és feltétel nélküli” megnyitását, a humanitárius segélyszállítmányok, a kereskedelmi árucikkek és személyek szabad áramlásának biztosítását mindkét irányban. Követelték egyúttal a flottilla elleni izraeli kommandós akció „haladéktalan, teljes és pártatlan” kivizsgálását.

Aggódnak Kirgizisztánért

Súlyos aggodalmukat hangoztatták az uniós külügyminiszterek a kirgizisztáni véres összecsapások miatt. Nyilatkozatukban sürgették az erőszakos cselekmények és provokációk azonnali beszüntetését, a közrend és a jogszerű viszonyok helyreállítását. Hangsúlyozták, hogy minden érintett félnek önmérsékletet kell tanúsítania, és elsőrendű fontosságú a párbeszéd helyreállítása.

A miniszterek megerősítették az EU készségét arra, hogy segít a kirgizisztáni lakosság legégetőbb humanitárius szükségleteinek biztosításában, aminek finanszírozásáról az Európai Bizottság hoz majd döntést. Üdvözölték a szoros együttműködést az EU, az EBESZ és az ENSZ kirgizisztáni különmegbízottja között. Előzőleg Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy hamarosan a helyszínre utazik Pierre Morel uniós megbízott.

Elkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Izland

Izland megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – a hivatalos beleegyezést az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján mondják ki a 27-ek – jelezték EU-diplomaták hétfőn a luxembourgi külügyminiszteri találkozó peremén. A külügyminiszterek által előkészített tervezet kimondja, hogy Izlandnak rendbe kell tennie pénzügyi szolgáltatói szektorát. Ez utalás arra, hogy a pénzügyi válság során 2008-ban az Icesave izlandi bank csődbe ment, mintegy 5 milliárd euró kifizetetlen adósságot halmozva fel. A zömében holland és brit kisbefektetők azóta is pénzükre várnak.

(MTI)