Csibrán Zoltán a sajtótájékoztatón, kérdésekre válaszolva hangsúlyozta: egyelőre úgy tűnik, a nyáriasra fordult időjárásnak köszönhetően nincs utánpótlása az áradásoknak. Bár a Tisza tetőzését továbbra is tíz méter körüli szintre várják a szakemberek, a jelenlegi előrejelzések nem teszik szükségessé a tiszaroffi tározó megnyitását.
A 7,6 milliárd forintból épült, 2009 júliusában átadott, a Velencei-tó méretét megközelítő, csaknem 100 millió köbméter víz befogadására alkalmas létesítményen ettől függetlenül az igazgatóság munkatársai megtették a megnyitását bármikor haladéktalanul lehetővé tevő előkészületeket – húzta alá.
Ugyancsak újságírói kérdésre reagálva kifejtette: a tározó igénybevételéről az igazgatóság vezetői és az Országos Műszaki Irányító Törzs javaslatára Pintér Sándor belügyminiszter jogosultak dönteni. Ez a lépés azonban nem egy konkrétan meghatározható vízálláshoz kötött – hangsúlyozta a védelemvezető-helyettes. „Az emberélet és az érintett lakosság vagyonbiztonságát elsődleges szempontként figyelembe véve azt kell mérlegelnünk, a védekezés költsége vagy a tározó területén gazdálkodók kártalanítása jár-e nagyobb kiadással” – magyarázta.
A tiszaroffi tározó területén egyébként – a Zagyva menti vésztározókkal ellentétben – sem lakott tanya, sem állattartó épület nincs – jelezte Csibrán Zoltán, aki utalt arra is, hogy a létesítmény a modellezett értékek alapján a megnyitás helyén 16, Szolnoknál 11, míg Tiszaugnál 6 centiméterrel csökkentené a tetőzés szintjét.
A tájékoztatón elhangzott: a készültségi fokozatokon és a várható tetőzési adatokon sehol sem módosított az igazgatóság az elmúlt 24 órában. Ennek megfelelően a Közép-Tisza vidékén folytatódnak az előkészületek minden idők második-harmadik legnagyobb árhullámának fogadására. Pillanatnyilag Tószeg és Lakitelek között, a magas parti településeken zajlik a legintenzívebb töltéserősítési és -magasítási munka.
A folyó kedd reggel Tiszabercel térségében tetőzött, Tokajnál 803 centiméteres vízállás mellett tetőzésközeli állapotú. A folyó árhulláma önmagában meg sem közelítette volna a „dobogós helyezést”. Erre a szintre a Sajón és a Hernádon levonuló, eddig soha nem látott áradás emeli. Utóbbi mellékfolyóra jellemző, hogy az eddigi legmagasabb vízállások során regisztrált 500–700-zal szemben másodpercenként 909 köbméteres vízhozamot is mértek rajta a szakemberek.
Csibrán Zoltán elmondta: a védekezésbe szerdától bekapcsolódik az elmúlt napokban a Hernád mentén szolgálatot teljesítő 265 fős Szolnok megyei csapat. Visszarendelésüket az is indokolja, hogy a mértékadó árvízszint, azaz 960 centiméteres vízállás felett előreláthatólag nagyságrendekkel megnő majd a beavatkozást igénylő jelenségek száma a Közép-Tiszán.
A Zagyva most a Tisza visszaduzzasztó hatása miatt Újszász, Szászberek és Zagyvarékas térségében adja a legtöbb feladatot. A borsóhalmi és jásztelki vésztározók feltöltődése időközben befejeződött. Utóbbi megnyitott töltését a jelenlegi vízszinttel megegyező magasságban ideiglenesen visszatöltötték, hogy a mederbe visszaáramló víz ne terhelje az alsóbb szakaszokat – mondta az osztályvezető.
Nincs vége a védekezésnek
Bár a Sajó és a Hernád lassú apadásnak indult, a védekezésnek még koránt sincs vége, a szakemberek már felkészültek a Tisza rendkívüli áradására – mondta az árvízi védekezésre kinevezett miniszteri biztos az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésén kedden.
Bakondi György a bizottság előtt azt mondta: már felkészültek a Tisza rendkívüli áradására, így Szolnok térségében felhalmozták a homokzsákokat, műszaki eszközöket, az emberek pedig készültségben állnak, és remélik, a 2000-es rekordszintet nem éri el a vízszint. A miniszteri biztos közlése szerint kedd reggelig 113 településről 5046 embert kellett kitelepíteni, a legtöbben, 4052-en Borsodból kényszerültek elhagyni otthonukat. Fel kell készülni további kitelepítésekre is.
Az ország 11 megyéjében, 3088 kilométeren tart az árvízi védekezés, jelenleg a legkritikusabb helyzet a Sajó és a Hernád torkolatánál van. Huszonhat településen 93 épület dőlt össze, ebből 27 lakóház Felsőzsolcán – fűzte hozzá.
Bakondi György kijelentette: naprakészen, feszesen irányítva működik az árvízi védekezés, rendelkeznek minden olyan eszközzel, tervvel, hogy a kitelepítéseket végrehajtsák. Megjegyezte, hatezer rendőrt, a szolgálatok 20 százalékát csoportosították át az árvízi védekezésre, és feladatuk a hátrahagyott értékek őrzése is.
Az idei áradás és készültség nagyságrendjére utalva megjegyezte, hogy míg a 2000-es árvízkor 10, az idei védekezések során már 14 millió homokzsákot használtak fel, és segítséget kaptak a NATO-tól, a szomszédos országoktól is.
A miniszteri biztos közölte: az ár levonulta után azonnal megkezdik a károk felmérését, majd azt követően – a mostani és az elmúlt évek tapasztalatai alapján – áttekintik a katasztrófavédelmi törvényt. Bakondi György azt mondta: az a cél, hogy egységes vezetés alatt, gyors döntésekkel lehessen koordinálni az ilyen rendkívüli helyzeteket, s a katasztrófavédelem működése, az irányítás, a finanszírozás, illetve a jogi szabályozás biztosított legyen.
Az árvízzel érintett települések polgármestereinek felkészültségét ért kritikára utalva Bakondi György úgy fogalmazott: a települések vezetői az árvízi védekezés során megállták a helyüket, nemcsak formális, hanem informális vezetőknek is bizonyultak. A katasztrófavédelmi erők szervezetlenségére utaló megjegyzéseket politikai indíttatásúnak tartja.
Váradi József, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főigazgatója a bizottság előtt azt kifogásolta, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek védelmi tervvel, ha van is, azt legutóbb 1994-ben alkották meg. A szakember a Vásárhelyi-terv tovább fejlesztését sürgetve úgy fogalmazott: védvonalak építésével, fejlesztésével a jövő biztonságát teremtik meg. Tatár Attila, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója beszámolója szerint a tűzoltóságok 24-48 órás munkarendjét 24-24 órássá kellett átalakítani az árvízi védekezésre való átcsoportosítás miatt. Megjegyezte, május 15. és 31. között napi húsz-huszonötszörösére emelkedett a tűzoltók napi vonulásának száma, és a veszélyhelyzet elrendelésekor 41 település 19 ezer lakosának a védelmére kellett felkészülniük.
Lezárták a leeresztő zsilipet
Befejeződött az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt a szabályozási szint maximuma fölé duzzadt Velencei-tó apasztása; a tó vízszintje elérte a 170 centiméteres szabályozási szintet, lezárták a leeresztő zsilipet – közölte a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettes főmérnöke kedden az MTI-vel.
A tó vízleeresztését május 16-án kezdték meg, s a csaknem egy hónapig tartó apasztás során 5,1 millió köbméter (21 centiméteres vízoszlopnak megfelelő mennyiségű) vizet engedtek le – mondta Tóth Sándor. Megteltek a tó vízháztartásának szabályozására évtizedekkel ezelőtt létesített tározók is: a zámolyi tározó csurig van, az abból túlfolyó víz szinten tartó vízeresztéssel a pátkai tározó vízkészletét gyarapítja. A tározókban felfogott vizet aszályos nyár idején a Velencei-tó vízpótlására használják fel.
A vízeresztés eredményeként 19 centiméterrel apadt a fehérvárcsurgói tározótó, amely az áradó Gaja vizét fogta fel az elmúlt hetekben, s gyakorlatilag megmentette Székesfehérvár alacsonyabban fekvő területeit ez elöntéstől.
Az összegyűlt vizet azonban nem lehet aszályos időkre tartalékolni, mivel a tározó második üteme nem valósult meg, s a mesterséges tó csak 300 centiméter magasságig van szigetelve. Az apasztás után a jelenlegi vízállása 551 centiméter. Az elmúlt időszakban elmaradt beruházás megvalósítása 2 milliárd forintba kerülne, de általa lehetővé válna több mint 10 millió köbméternyi vízkészlet megőrzése és öntözésre való használata. A vízügyi szakemberek szerint a tározó vizét a mezőföldi, sárréti gazdaságok, halastavak hasznosíthatnák.
Apad az Ipoly
Folytatódott az Ipoly apadása, a folyó teljes magyarországi szakaszán csökkent a vízszint – áll a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.
Tovább folytatódott az apadás az Ipoly és mellékvizei magyarországi szakaszán; az árhullám levonulása után Letkésen újra megnyitották a közúti hidat a gyalogosforgalom előtt. A Dunakanyar térségében megkezdődött a Duna apadása, és javult a belvízi helyzet is. A Duna árhulláma a főváros alatti szakaszra tevődött át; további vízszintemelkedés az igazgatóság területén a következő néhány napban nem várható.
Az igazgatóság a Duna menti településeknél folyamatos figyelőszolgálatot tart fent; az árvízvédelmi szakaszokon az elrendelt harmadfokú árvízvédelmi készültségnek megfelelően irányítja a szükséges beavatkozásokat, és tartja a kapcsolatot az önállóan védekező önkormányzatokkal is.
Csökkentik a készültséget Komáromnál
Komáromnál kedd reggel tetőzött a Duna, a térségben megkezdődött az apadás, ezért délután hat órától másodfokúra mérsékelik a készültséget a folyó Komárom és Almásfüzitő közötti szakaszán – áll az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság MTI-hez eljuttatott közleményében.
Ugyancsak másodfokú készültség váltja fel az eddigi harmadfokút a Duna szigetközi szakaszán Vének és Dunaremete között kedden hat órától. A Vének–Dunaszentpál szakaszon már kedd délben másodfokúra mérsékelték a készültséget.
A helyi vízkár-elhárítási készültséget kedden megszüntették Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében.
(MTI)
orbán viktor
Haditanács Brüsszelben
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!