Sólyom: Fenn kell tartanunk nemzetünk egységét + Képek

A magyar nemzet sorsfordulóiról illő és hasznos megemlékeznünk, új korszaknak kell nyílnia a nemzet egészéről való gondolkodásnak – fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök a parlament trianoni emlékülésén pénteken. Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből – fogalmazott Schmitt Pál házelnök. A Trianon-emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában kezdődött meg. • „A jövő nem képzelhető el másképp, csak együtt, a 15 millió magyarral”• Felelős szeretet – „Érezzünk felelősséget népünk sorsáért!” + Képriport• Emlékműavatás Révkomáromban: Fico megszegte az ígéretét + Képriport• A „békeművészek” tudták, hogy nincs igazuk• Becsey: Nagyon erős nemzettudatra van szükség• „Ez a történelmi tény mindenki szívébe markol”• „Ne féljetek, nem megyünk haza!” – Hová jutottunk Trianon óta? + Képek

A magyar nemzet sorsfordulóiról illő és hasznos megemlékeznünk, új korszaknak kell nyílnia a nemzet egészéről való gondolkodásnak – fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök a parlament trianoni emlékülésén pénteken. Mint mondta, a 90 éve aláírt béke szentesítette a magyar királyság felbomlását előbb 5, majd a jelenlegi állapot szerint 8 államra, vele együtt pedig elszakadtak tőlünk kulturális és emlékhelyeink. Sólyom László kijelentette: az kapott súlyos sebet, ami a nemzet összetartozását adja. Az államfő hangsúlyozta, nemcsak a magyar nemzet önképét kellett újraalakítani, hanem viszonyulásunkat is a környező népekhez. Sorsfordulóink megmutatták, hogy végeztük el ezt a feladatot – fűzte hozzá.

A nemzetépítés nem csak sajátos magyar probléma, hiszen ezzel Európában – és a világon – más nemzet is szembesül – folytatta Sólyom. Úgy gondolja, két nemzet létezik: politikai és kulturális. A kulturális nemzet nem államhatárok által meghatározott, sokkal inkább az azonosság, a nyelv, a kulturális örökség az összetartozás alapja. A két nemzet egyesítése sokszor csak erőszakos asszimilálódással lehetséges, amikor a kulturális nemzetet elnyomják. Ám a kizárólagosság kikényszerítése csak zsákutcába vezet, ezért mindenképp el kell vetni ezt az utat – vélekedett. Sólyom úgy látja, egy olyan állampolgársági modell kell, ahol a kisebbség ugyanolyan esélyt és jogokat kap, mint a többségben élők. Mindez a kisebbségi jogok teljességét igényli. „Csak így alakulhat ki az államhoz való lojalitás” – fogalmazott. A kulturális nemzet léte tény, melynek nem kell egy polgári nemzetbe való tömörülésre törekedni. A két nemzetfelfogás együttélése az európai stabilitás alapja – mondta el a köztársasági elnök.

A magyar nemzet egységére helyezi a hangsúlyt a ma életbe lépő törvény. A kulturális nemzet meg akarja élni azonosságát, nem engedi, hogy országhatárok mögé szorítsák. Ugyanakkor integrálódnak is, mely sokszínűséghez vezet. „Ez érték, ahogy a kettős kötődés is” – vélte. A politikai nemzet is értékként élheti meg, hogy sok külön kis világ él benne. Az integrációtól nem kell félni, ez állandó, ám minden nemzettagnak akarni és ápolni kell a teljességet. Magyarország soknemzetiségű állam, ebből a helyzetből számtalan feladat adódik – fogalmazott Sólyom László.

A köztársasági elnök szerint az anyaország feladata sokrétű, a tudás és akarat nem elég, fenn kell tartani nemzetünk egységét. Mint mondta: az elszakadt nemzetrészek más-más utat jártak be, szétfejlődtek, ezért szükség van a nyelvújításra, a reformkorra építkező nemzettudatra. Sólyom szerint az anyaország segítsége a kisebbségek számára nélkülözhetetlen, ugyanis Magyarország léte kellett ahhoz, hogy a határon túliak kivívják jogaikat. A köztársasági elnök úgy véli: Magyarország szomszédságpolitikája is nagyon fontos, mivel a határon túl élők sorsáért felelősséggel tartozunk, és ez sokrétű feladatot tár elénk. Helyzetfelmérésre van szükség – tette hozzá.

Képek: Máté Péter/Magyar Nemzet

Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét











Schmitt: Nem jöttünk üres kézzel



Szili ott volt